Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Holczer József: Adatok a kecskeméti Piarista Gimnázium színjátszásához

száma ekkor már 118. A második iskoladráma elöadatása Rosinszhy .Лгпсгиа nevéhez fűződik /1692—1756/. A darab cime nem maradt fönn; a háztörténeti följegyzés itt is az elsőéhez hasonlóan ez: "Produxit actiunculam" . 1 óvatosnak kell lennünk Rosinszkynak és még számos őt követő tollforgatónak "szerző" elnevezését illetően. Igaza lehet tehát kecskeméti vonatkozásban is a pozitivista irodalomtörténész Császár Elemérnek /1874—1940/, aki éppen a piarista Prónai Antal /1871—1914/ iskoladráma—történeti adattárának publikálásakor így írt, még 1915—ben: "A 'szerző' szót természetesen nem a mai értelemben kell venni: a tanár többnyire csak betanította s előadatta a drámát, nem pedig költötte is, hanem vagy egészen készen kapta, vagy legjobb esetben fordította, illetőleg átdolgozta. Teljesen eredeti iskolai drámánk alig egy-kettő van a piaristák között, legföljebb alkalmiak. "

17 Ezen 1716. augusztusban játszott előadás után évekig semmi írásos utalás arra, hogy adtak volna elő, vagy legalább megismételték volna ezt vagy az előző nevenincs darabot. így telik el 9 esztendő. Közben ki kellett költözniük a piaristáknak a plébániai iskolából, mert az épület igen rozoga állapotban volt. Ezért ideiglenesen a helyreállított Mária—társulati ház ebédlőjében tanították az ifjúságot. Szerencsére az új rendház építése már előrehaladott: 1724. november 24-én át is költöztek ide. Az iskola a társház két földszinti szobáját kapta meg, a tanárok pedig az emeletre költöztek fel lakni. 1725—ben megnyílhatott a harmadik osztály /classis syntaxistarum/ is. Az átköltözés éve igen termékenyítő volt az iskoladrámát illetően. Egyszerre három darabról is van följegyzés^ mindháromnak a szerzője Grum Paulin /1704-1741/ piarista. 1724 decemberének elején az Industria scholastica c. darabot adatta elő. Mivel a címen kívül semmit nem tudhatunk e darabról, föltételezhető, hogy — magyarra fordítva — az iskolai szorgalmatosságról, annak erdményéröl, jutalmáról szólhatott. 1725 farsangján Grum a Victoria Bacchanáliát mutattatja be diákjaival. Köztudomású, hogy a bacchanália Bacchus görög isten tiszteletére tartott, kicsapongásokkal egybekötött vallásos szertartás, ünnepség; később a szót átvitt értelemben tivornyára, dorbézolásra alkalmazták. Valószínűleg a "Bacchus győzelme" vagy "Győzedelmes bacchanália" megjelölés mögött semmi erkölcstelenség: se tartalmilag, se a színpadon. Ne feledjük: farsangi vidám előadásról van szó mindössze! Grum a tanév végén színre vitte a harmadik darabot is: a Coiossus triumphal is—t, amelyet Koháry Istvánnak ajánlott. Prónai Antal e század elején még tudott egy bizonyos szinlapszerüséröl /programról/, amely e harmadik Grum. darabbal volt kapcsolatos. Ez föltehetően magában foglalta a színdarab argumentumát