Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Orosz László: Szokolay Hártó János várostörténete

nemzeti köz élet-ének". A jelenre is érvényes következtetése: "A' tálában igen óhajtandó az minden nemzetnek, hogy minden fölsőbb és alsóbb rangú polgárok valami közös érdek' által szívben lélekben egybeolvasztassanak, és így alhat fen a' nemzeti köz—élet. " /71—74./ Természetesen az a szemléleti eltérés, amelyet e részben találtunk, nem föltétlen bizonyítéka annak, hogy az idézett jegyzet Tomori Szabótól való. Hornyik is emliti a szohagyo— mányt, "mikép ama gyilkolva pusztító pórhadhozi csatlakozásra érdekük nem levén, őseink a fölhívásnak [DózsáénakJ nem engedtek, sőt ellenállást is kísérlettek".

21 Nem lehetetlen, hogy Szokolay e hagyomány fölelevenitéséhez évekkel /akár évtizedekkel/ később maga kapcsolta a fölkelés reformkorban általánossá vált értékelését és az érdekegyesítés időszerű gondolatát. Tomori Szabó segítsége Szokolay könyvének megjelentetésében másnemű is lehetett. A könyv Szilády Károly nyomdájában készült, akivel Tomori Szabó szoros baráti kapcsolatban volt: levelezésük tanúsítja, hogy segítette Szilády Kecskemétre települését, megfelelő házat keresett szamára, megrendeléseket gyűjtött neki. Lehetséges, hogy ő vette rá Sziládyt a könyv kinyomtatására. Vállalhatta — mai fogalmak szerint — a kézirat lektorálását, szerkesztését. Hogy e tevékenysége során mit, mennyit változtatott Szokolay szövegén, az eredeti kézirat hiányában nem állapithatjuk meg. Azt a véleményt azonban. hogy a jegyzetek teljes egészükben tőle valók, mindenképpen el kell ejtenünk. Még annyit: mikor először fölmerült a nyilvánosság előtt az az állítás, hogy Szokolay könyvéhez Tomori Szabó irta a jegyzeteket, ö már nem élt: 1853. január 1—jén halt meg mint bicskei lelkész; Kecskemétről már 1847-ben elkerült. 1853ban megholt Szokolay is. /Van adatunk arra, hogy Szokolayt egy másik kecskeméti professzor, Sipos Imre jogtanár pártfogolta: 1852-ben Sziládynak irt, már említett leveleben ezt irta Szokolay: "Professor Sipos Ur — és még mások is igéi— tek váltságot bent maradott nyomtatványinkra."/ 3. Szokolay müvének részletesebb ismertetésére nem vállalkozom, csak nagy vonalakban tekintem át a tartalmát. Imádott Hazám/ megszólítással kezdődő előszava és Előleges észrevételek címü bevezetése után Kecskemét földrajzi helyét határozza meg, képet ad a városról és kornyékéről, kiemeli egészséges lakóinak szorgalmát es a varos virágzó mezőgazdaságát. A következő fejezetben részletesen szol a Laj honfoglalás előtti történetéről, az itt megfordult népekről. A honfoglalástól a mohácsi vészig terjedő századok kecskeméti vonatkozású eseményeit az országos törtenelembe ágyazva adja elő, megjegyezve, hogy a varos akkori sorsáról a történetírók alig tesznek említést. Bővebben, s figyelmet a helyi viszonyokra összpontosítva ír a későbbi időkről: a törők