Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)
Holczer József: Adatok a kecskeméti Piarista Gimnázium színjátszásához
"A jelek szerint — jegyzi meg Gál István - nem múlt el iskolai év egy-két előadás nélkül, melyeknek számát és címét pontosan nem tudjuk megállapítani. A rövid feljegyzések ugyanis csak az előadások tartásának és a nagyszámú jelenlevőnek a megállapítására szorítkoznak. 1,1 1774. augusztus 2—án az akkor még "klerikus" /pappá még nem szentelt/ Farkas Lajos /1752-1809/" е magyar darabját adták elő; címe nem maradt fenn. Augusztus 15-én meg egy ismeret Zen szerzőjű darabról van tudomásunk. Címe: Attilius Regulus, tragédia. /Vemet komédiát is datál a háztörténeti bejegyzés húsvétvasárnapról és húsvét szerdájáról. 118 1775. augusztus 15-én Sivulszky József /1754-18IS/ 111 * és a föntebb már említett s most "magiszter"-ként 120 működő Farkas Lajos tanítványai adtak elő "komikus mutatványokat". Előadtak továbbá egy német komédiát /bővebbet nem tudunk róla/, valamint egy magyar darabot: szintén a már említett Farkas Lajos tanítványai. 122 1776— ból három darabot mutatott ki Kalcsát illetően Prónai Antal: A Manlius—t , amelyről a szigorú rendtörténész Takáts Sándor /1860-1932/ is elismerte, hogy "érdekes"— ebb, mint az az évi másik két előadás 12 *; a Sydoníus—t , amelyet minden bizonnyal Lucretius /i.e. 97—55/ után dolgozott ki a meg nem nevezett szerző, s amely Takáts szerint "csekély értékű" alkotás 1 ; harmadjára pedig a Felix et Fel icianus-t,. 127 A Felix et Felicianus latin nyelven- Íródott vallási tárgyú színjáték. Kalandosan hosszú utat megtett szövegére Takáts Sándor Nyitrán bukkant rá, a rendház könyvtárában, még a múlt század végén. Rövid tartalma. e2: Claudiusnak, Aquilea parancsnokának Felix nevű fia áttér a keresztény vallásra. Az atya először jó szóval, később fenyegetéssel igyekszik fiát a pogány vallásra visszatéríteni, de minden fáradozása kárba vész. Ekkor másik fiát, Felicianust küldi hozzá, hogy az térítse őt vissza atyáinak vallására. De Felix szelíd beszéde annyira meghatja ikertestvérét, hogy az is felveszi a keresztény vallást. A dühös atya mindkettőt kivégezteti. Takáts Sándor e mö kapcsán is rendkívül szigorú ítéletet mond: "Cselekvénye szük és érdektelen s minden inkább, mint tragédia. " 12B 1777— bői a Constant! us c. szomorújátékról tudunk. Takáts Sándor az átlagosabbaknál ezt is "értékesebb"—nek minősiti. A színdarab szövegét szintén a nyitrai piarista könyvtárban találta meg. Tartalma: A tengeri rablók elfogják Constantiust, és két fiával egy ismeretlen szigetre teszik. Itt élnek tíz évig, s jó útra térítik a lakosságot. Constantius súlyos betegségbe esik, és nagyon aggódik fiai miatt, mert nincs kire bíznia őket. Ekkor érkezik meg rég elfeledett barátja, Gemmantius, aki pártfogásba veszi a gyermekeket. Constantius nyugodtan hal meg hü barátja karjai
