Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Holczer József: Adatok a kecskeméti Piarista Gimnázium színjátszásához

Tanulmányomnak e második részében nem kívánok, sőt nem is tudok különösebbet hozzátenni Joós Ferenc nagybecsű, kutatásokon is alapuló müvéhez. Más oldalról kívánom megközelíteni a kecseméti piaristák magyar nyelvű színdarabírását: az első itteni magyar előadás, illetve szerzője, Simái Kristóf tükrében. Az előző részben szükségszerűen leegyszerűsített — azaz: az előadások címére és betanítóira koncentráló — módszert alkalmaztam, hiszen a darabok szövege /tudomásunk szerint/ nem maradt fenn. Ezen eljárással szemben a továbbiakban részletesebb, olykor elemzésnek is mondható képet adok a Mesterséges ravaszság c. Simái—darabról: keletkezéstörténet, struktúra és a mostanra már kialakuló "piarista stilus" szempontjából. Egy bizonyos ponton fölhasználom a korábbi kutatásaim eredményeként íródott Comoedia satis lepida c. egyetemi szakdolgozatom néhány fontosabb bekezdését. Több vonatkozásban viszont alapvető forrásmunkám Balázs Gergely /1947- / piarista tanár kollégám ugyancsak egyetemi szakdolgozatként benyújtott monográfiája: A 18. század iskoladrámáinak dramaturgiája. Simái Kristóf élete és müvei tükrében. Minthogy tulajdonképpen mind a két szakdolgozat kölcsönös konzultálások eredményeként jött létre, tanár rendtársam készséggel adott engedélyt az ö gondolatiának hasznosítására — a részletek bővítése, a szempontok átcsoportosítása és egy—két újabb adat felderítése mellett. Önzetlen közreműködését köszönöm, baráti gesztusként . . ao kezelem. Az első magyar nyelvű iskoladráma lértrejöt tének fel tételei a kecskeméti piarista iskolában Egyrészt kellett egy iskola a maga iskolarendszerével. Tudjuk, a tanítás nyelve sokáig a latin volt. Ugyanakkor viszont a kecskeméti piarista iskola — szerencsés fekvésénél fogva — úgyszólván színmagyar környezetben a magyarositásnak egyik legjelentősebb tényezője lett. Maga a piarista rendi vezetőség ide rendelte a bölcseleti és a teológiai tanfolyamot végző papnövendékeket, hogy a magyar nyelvet minél jobban megtanulják. Ugyancsak ebből a megfontolásból helyezték városunkba a második újoncnevelő intézetet /az ún. noviciátust/, ez 1731-től 1849-ig működött Kecskeméten. Megemlítem még, hogy Kecskeméten a piarista rendtartomány főnökének a székhelye is volt 1730-tól 1732-ig.

81 A kecskeméti piaristák is, miként a magyarországi rendtartomány ekkor már meglévő több más iskolája is, a magyar nyelvet Cörver János rendfőnök "Methodus"-a alapján i~T5&— tói kezdve már kötelezően tanították. A tartomány főnöke ezt az új tanulmányi elgondolást vázoló leiratot