Holczer József: Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 4. (Kecskemét, 1989)

Iványosi-Szabó Tibor: A kecskeméti Gazdasági Egyesület létrehozása (1844-1852)

Végre azt jegyezhetné meg valaki, hogy ezen általam megkésértett tervben az erdészetre kevés a figyelem. De úgy vélem, hogy az erdészetben a kecskeméti nép — mint a több ezer holdakra terjedő kész műve mutatja, magától igen szépen halad előre. Más az, hogy a tanyai nagy udvar éppen erre van szánva a B> alatt, sőtt egész földünk 1254 ölnyi árokkal lévén körülkerítve, ezt erdei fák nevelésére két sorban is lehet használni, s ezekben az erdészetre nézve elég gyakorlati merőnk (sic !) nyílik. A gazdasági személyzetről, fő és szakosztályi igazgatókról, kertészekről, béresekről s egyéb kerellökről stb. itt azért nem értekeztem, mivel mindezeket kölcsönös szóváltás útján is röviden elintézhetjük. Valamint elhallgatom a távolabb jövendőt is, hogy mi ide, ha rendben leszünk, elég és olcsó munkás kezeket kaphatunk a város árváiból, akiket itt értelmes munka közt nevelvén fel, hasznos cselédekké s emberekké nevelhetünk. Szívesen kérem tehát a küldöttségi igen tisztelt tagtárs urakat, hogy ezen szerény és igénytelen tervecskét pontonként szoros vizsgálat és hideg megfontolás alá venni, lehető észrevételeiket vagy különböző terveiket is nevök aláírásával folytatólag ide feljegyezni ne terheltessenek, hogy ha majd mindenik tag keresztül nézendi, az egész küldöttség öszvéülvén, egy jól kifőzött tervet készíthessünk. S -az egész gyűlés elébe egy minden részében jól meg rázogatott munkát; terjeszthessünk. •• . . Csányi János küldöttség! tag " A város későbbi főbírójává választott tanácsnok tervezetét hét részvénytársasági tag észrevételezte írásos formában. Közülük Simonyi János, Tóth Antal és idősebb Bereczk Pál egyetértéséről biztosította a terv készítőjét, érdemi kiegészítést, illetve kifogást vele szemben nem fogalmazott meg. Tatai András elismerésének és egyetértésének rözgitése után azt emelte ki, tiogy a személyzetről is fontos lenne már a kezdetkor érdemben gondoskodni: <J . Cmivel a gazdálkodás!) megközelítése épen ezen a ponton sarkallik, s egy szakértő s gazdasági iskolában képzett, fizetéses főigazgatónak mielőbbi beállításától reménylhetni az intézet iránt minél többek hajlandóságát s részvétét, nem feleslegesnek, sőt igenis helyén lenni látnám. , ha a tisztelt szerző úr ismert belátása szerint arra ís méltóztatnék tervezni, mit kellene tenni arra nézve, hogy ezen czélt a társulat minél előbb elérhesse." Fejes János ügyvéd, aki a legtöbb részvényt vásárolta meg, lényegesen átfogóbb, és az intézet működését közvetlenebbül érintő megjegyzéseket, illetve javaslatokat tesz. Tekintettel arra, hogy megjegyzései a város vezetőinek