Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

a községi nemzeti bizottságokat, hogy készíttessenek pecsétet, iktassák irataikat, a kitelepítésekkel kapcsolatos panaszaikat a 164 megyei nemzeti bizottságnak jelezzék. Elmarasztalta Nemesnádudvar elöljáróságát és nemzeti bizottságát, mert a község adóhátraléka 190 %-os volt.

165 A járási nemzeti bizottságok működéséről még ennyi adatunk sincs, csupán a bácsalmásiról tudjuk, hogy ülésezett egyszer-egyszer és ismerjük elnökének nevét.

166 Miután a szóban forgó 5, Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyei járás nemzeti bizottságairól is igen kevés adatunk van, először ezeket ismertetjük. Mint utaltam rá, a dunavecsei járásban működött nemzeti bizottság forrásanyaga a legteljesebb; s már 1945. márciusában működött. Összetétele azonban ismeretlen.

167 Meglehetősen önkényes munkastílust honosított meg ez a testület; adminisztratív módon beleavatkozott egyes községek ügyeibe, pl. Hartán, ahol a politikai rendőrséggel karöltve át akarta alakítani a nemzeti bizottságot. A beavatkozási kísérletet a megyei nemzeti bizottság utasította vissza, mondván: nem elég kijelenteni, hogy valaki politikailag megbízhatatlan, ahhoz "tárgyi bizonyítékok" is kellenek és felhívta a járási nemzeti bizottságot, semmi168 féle módon se befolyásolja a község nemzeti bizottságát. A kiskunfélegyházi járásban 1946-ban akarták megszervezni a testületet 18 taggal (minden küldött más községből), de csak az előkészítésére vonatkozó irat került elő, tényleges működésének 169 . nincs nyoma. 1948. szeptemberében tervezték a kunszentmártoni járási nemzeti bizottság megalakítását, de miután a "Független Kisgazda Párt részéről delegált tagok ellen politikai szempontból kifogások merültek föl", megszervezését elhalasztották, több hírünk viszont (

, 170 nincs róla. Pest-Pilis-Solt-Kiskun vármegyében 1945. március 19-én alakult meg a megyei nemzeti bizottság, amely az ügyek intézésére saját kebeléből hatos tanácsot jelölt ki. A hatos tanácsnak tagja volt Házy Árpád, aki egy hónap múlva a megye alispánja lett.

171 A megyei nemzeti bizottság megalakulása után programnyilatkozatot adott ki, melynek legfontosabb elemei a következők voltak:

172 1. fenntartja a jogot, hogy a nemzeti bizottságokat, a helyi