Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

ten. 149 A nemzeti bizottság lététől függetlenül pártközi értekezletek is funkcionáltak, annak ellenére, hogy a "csúcsszerv" szerepét az előbbinek kellett volna betöltenie. Kalocsán például tiszti ügyész személyére vonatkozó javaslat megtételére nem tartotta ma­gát illetékesnek a nemzeti bizottság, ezért pártközi értekezlet elé utalta az ügyet."''' 0 Ilyen adatokban bővelkednek a fórrá­sok. 151 Társadalmi munkában, fizetség nélkül dolgoztak a nemzeti bi­zottságok tagjai. Ez gyakran okozott gondokat, mert igen sokszor fölmerült a jegyzőkönyvekben, hogy a sok elfoglaltságot okozó munkát nem honorálják. Arra is volt példa, hogy a nemzeti bizott­ság működése megbénult, mert az "NB elnök erdőkitermelési munká­latokat végez és így kenyérkeresete miatt" hosszabb ideje távol 157' .... van otthonától. Meglehetősen sokszor fordultak azért felsőbb szervekhez, hogy a fizetés ügyében történjék előrelépés, de a válasz egyértelmű volt: "a Gazdasági Főtanács 7040/1946. sz. határozata szerint nincs olyan jogszabály, amely a nemzeti bizottsági tagok részére megbízatásukból kifolyólag bárminemű járandóságot, illetményt, vagy egyéb díjazást állapítana meg.'' 53 Még az is gondot okozott sokszor, hogy a nemzeti bizottság működéséhez szükséges minimá­lis anyagi fedezetet (papír, postaköltség stb.) megszerezzék. Szinte egyedülálló a nagykörösi példa, amikor a nemzeti bizott­ságnak 1947-ben havi 500 forint támogatást szavazott meg a képvi­154 selotestület a városi költségvetés terhére. Ilyen körülmények között nem csodálkozhatunk azon, hogy maguk a nemzeti bizottsági tagok sem voltak mindig lelkesek, és gyak­ran meg sem jelentek az üléseken. Ezt természetesen az is magya­rázza, hogy a nemzeti bizottságok munkája formális volt, s ezt a tagok maguk is közvetlenül érzékelték. A bajai nemzeti bizottság elnöke olyan kérelemmel fordult pl. a pártok és a szakszerveze­tek vezetőségeihez, hogy nevezzék meg azt a három személyt, aki 155 hajlandó minden ülésen pontosan megjelenni. A nemzeti bizottságok az országban mindenütt közigazgatási egy­ségeken belül szerveződtek, voltak tehát községi, városi, járási és megyei nemzeti bizottságok. 1945 szeptemberében, hosszas vajú­dás után, országos vezető testületet is létrehoztak, Országos

Next

/
Thumbnails
Contents