Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)
hatáskörébe. Érdekes megvizsgálni egy olyan határozat sorsát is, amelyet a nemzeti bizottság nem az Ideiglenes Nemzeti Kormány rendelkezéseinek megfelelően hozott. 1945. január 15-én a kecskeméti nemzeti bizottság határozatba foglalta, hogy az Iparhatóság új iparigazolványokat csak a nemzeti bizottság előzetes hozzájárulásával adhat ki, mivel az Iparhatóság a kérelmezők személyére vonatkozó információkat nem szerzi be. A főispán viszont azt közölte a nemzeti bizottsággal, hogy az iparigazolványok kiadása és felülvizsgálata kizárólagosan az Iparhatóság jogkörébe tartozik, így a bizottsági határozat hatályát vesztette, jóllehet a vármegyei nemzeti bizottság a helyiek kötelességévé tette az "1938 óta kiadott iparigazolványok, telepigazolványok stb. felülbírálatát és visszavonását azoktól, akik ellenforradalmi, fasiszta és volksbundista egyének". Ilyen és hasonló példákat tömegesen lehetne ismertetni, de ennyiből is kiderül, hogy i.945 . elején a nemzeti bizottság akkor tudta befolyásolni a közigazgatást, ha a központi intézkedésekkel összhangban dolgozta ki határozatait. Fontos volt még, hogy jó munkakapcsolat alakult ki Kecskeméten a helyi önkormányzat és a nemzeti bizottság között. Ezt a jó kapcsolatot a nemzeti bizottság által kiküldött ellenőrző bizottság munkája sem rombolta: úgy tűnik, hogy közös megegyezés alapján dolgoztak a nemzeti bizottság kiküldött tagjai a városházán. Természetesen ez is elősegítette a nemzeti bizottság jólértesültségét és azt: határoza8 3 tait nem hagyhatta figyelmen kívül a város vezetése. Nagyon érdekes, hogy 1945. novemberében, sajátos módon éppen a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete javasolta, hogy mivel megalakultak az illetékes szervek "...az Ellenőrző Bizottság munkája elvesztette különös fontosságát, sőt részben akadálya is a teljes szigorral végrehajtandó felelősségrevonásnak..." , ezért szüntesse meg a nemzeti bizottság az Ellenőrző Bizottságot. Ehelyett azt javasolta, hogy a gazdasági rendőrséggel karöltve, azaz a visszásságokat oda jelentve ellenőrizze inkább a közellá04 tást, a közigazgatást. Az Ellenőrző Bizottság azonban csak a Független Kisgazda Párt - központi intézkedésekkel összecsengő javaslatára, 1946. július 31-vel szűnt meg Kecskeméten. 8 '' Kecskeméthez hasonlóan Kiskunfélegyházán is létrehozta a nem-
