Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

zottságok létrehozására, csak azt kötötte ki, hogy a már megalakult vagy megalakítandó "nemzeti bizottságok mindenütt alakítsák újjá az önkormányzati szerveket... vegyenek részt a képviselőtes6 8 tületek megalakításában..." Hiába törekedett azonban a Magyar Kommunista Párt helyi szervezete arra, hogy a kommunista többségű városi tanács hívja be a megalakítandó nemzeti bizottság tag6 9 jait. A testület létrehozása, ahogyan ez mindenütt gyakorlattá vált, a koalíciós pártok helyi szervezeteinek feladata kellett legyen. Pártközi értekezlet jött össze Baján is, hogy kijelöljék a testületbe megfelelő tagokat. E pártközi értekezleten azon folyt vita: képviselve legyenek-e a szakszervezetek is. A kommunista párt ehhez, a polgári demokraták az ellenkezőjéhez ragaszkodtak.^ Döntésre sor sem került, csak egy héttel később, Szegedről kapott információk birtokában alakult meg a nemzeti bizottság, amelyben a szakszervezet képviselői is helyet kaptak. Bár a húsz tagú városi tanács - .amelynek hatáskörét elvileg a nemzeti bizottság vette át - megszűnt, a 11-es munkástanács működéséről még 1945. februárjában is szólnak a források, sőt arról is, hogy "diktatórikus módszerei miatt" kifogásolják ténykedéseit.^

1 A munkástanács ugyanis tovább folytatta ellenőrzéseit a városháza szinte valamennyi ügyosztályán. Miután a közalkalmazottak igazolása után a "munkástanácsi megbízottak" működésének törvényes alapja nem volt, a nemzeti bizottság visszahívta az ellenőrö72 ket. Ezzel minden lehetősége megszűnt, hogy a végrehajtó hatalomban bármilyen pozícióhoz jusson, illetve kiszorult onnan. Egyértelműbben fogalmazva: a munkástanács jogköre lépésről-lépésre csökkent, hogy azután teljesen megszűnjék. Az azt fölváltó, mondhatjuk, rendeleti úton létrehozott nemzeti bizottságnak viszont semmiféle törvényes keret nem adatott ahhoz, hogy ezeket a jogköröket átörökítve meghatározó tényezővé válhasson a város mindennapi életében. Ez érvényes volt az "interregnum" időszakára, arra a néhány hétre is, amíg megalakult Baja város új képviselőtestülete.''

3 Ennek igazolására talán egyetlen példa is elegendő: 74 1945. februárjában Takáts Endre lemondott, s Bács-Bodrog főispánja a "törvényhatósági bizottság összeüléséig" ideiglenesen új polgármestert nevezett ki, a nemzeti bizottság megkérdezése nél7 5 kül. Hiába okozott ez E> lépés óriási fölháborodast a nem-