Kisfaludy Katalin: Nemzeti bizottságok a mai Bács-Kiskun megye területén 1944–1949 - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 3. (Gyula, 1989 [!1990)

tákat tömörítő népi szervek, amelyek "a közigazgatás mellett, sőt annak ellenében jöttek létre.""'"''' Voltak tehát olyan erők, amelyek a Vörös Hadsereg megjelenésekor aktivizálódva, egycsapásra új politikai-társadalmi berendezkedés létrehozásán fáradoztak. Az új berendezkedés mintája - logikus módon - az 1919-ben levert Tanácsköztársaság volt. Alapvetően megváltozott azonban a spontaneitásnak kedvező helyzet akkor, amikor egyrészt publikussá váltak a szovjet hadvezetés elvárásai, másrészt i\ Moszkvából hazatért kommunistáknak a kívánalmak szellemében átdolgozott programja is napvilágot látott. A nyilvánosságra hozott programban már nincs szó radikális változtatásokról, csak arról: a népfrontpolitika szellemében kell megindítani a szervező munkát. "Anglia és Amerika nem ismerne el egy kommunista kormányt. Aki tehát szocializmust és prole" r

......... tárdiktatúrát akar, megnehezítené a németellenes politikát." Ha tehát nem kell kommunista kormány, nincs szükség kommunista vagy kommunista többségű helyi közigazgatásra sem. Ezt a következtetést a felszabadított országrészben bizonyára mindenütt levonták az aktívan politizálok, bár előfordultak olyan esetek is, amelyek azt mutatják: a megszerzett hatalomról nem mondtak le . .. 13 könnyen. Amikor azonban meggyorsultak az új, antifasiszta állam létrehozásának munkálatai, tehát a szervező munka gazdára talált, a korábban jellemző öntevékenység háttérbe szorult vagy egészen minimálisra csökkent. Ebben bizonyára az is szerepet játszott, hogy más és más forradalmi hagyományok éltek Békésben, Csongrádban, mint Bácskában és a Kiskunságban. Mégis az tűnik alapvecően fontosnak, hogy 1944 október vége és december eleje közt egészen új helyzet alakult ki. 1944. október végén megszerveződött az "Antifasiszta Demokratikus Blokk", 1944. november-, 30-án a debreceni "Néplap"-ban megjelent az MKP Moszkvában kidolgozott - finomított - programja, végül, de nem utolsó sorban Szegeden 1944. december 2-án zászlót 14 bontott a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Csak a leglényegesebb momentumokat említem, mert már ezek is jelzik, hogy a viszonylag hosszú ideje vajúdó moszkvai fegyverszüneti tárgyalások fokozatosan eredményre jutottak, ami lehetővé, sőt szükségessé tette a hazai demokratikus-antifasiszta erők összefogását. Ezt