Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták egyéb birtokok és javadalmak élvezetére vonatkozó körülményeikről

fontossággal lenni, hanem annak eredménye az összes európai zsidóságra is kiszámíthatatlan horderővel fog visszahatni. Nincs példa a történetben, az első Napóleon által egybehivott franczia zsidó zsinaton kivül, hogy valaha bármily szabadelvű kormány is ily kezdemény legesen lépett volna fel a zsidóknak alkalmat nyújtani, miképp belügyeiket törvényes és alkotmányos úton rendezhessék, és az egyes községek jelenlegi ziláltságát, egy a korszellem kívánalmaihoz képesti újjászervezés által legyőzvén, állásukat az állam előtt, mintegy jól szervezett com pact egészet tekinthetővé tehessék. Vessünk röviden egy pillantást egyetlen egy évnek eseménydús történetére a magyar zsidóság életében. Mily nagyszerű változásokon mentünk keresztül ezen rövid idő alatt. A magyar nemzet 1867-ik évben képviselői által egy népünkön ezer év óta nehezedő igazságtalanságot nagylelkűleg és a legnemesebb módon jóvátett, midőn az országgyűlés egyhangúlag egy rövid törvényben kimondá, miszerint mi azon földön, melyhez mi már oly régóta, mig a rabszolgabilincsek nehéz nyomása és terhe alatt is, oly hű szeretettel ragaszkodtunk, azon országban, melynek szabadságáért és függetlenségéért az 1848-nak harczmezején hitrokonaink közül ezren és ezren elvéreztek szabad és hasonjogosult polgárok legyünk. Vannak ugyan civilisait államok, hol azon elv "átalános emberjog" már évtizedek óta ki van mondva, de ott ez mindenütt csak heves, hitrokonaink kedélyét keseritő hosszú harczoskodással vívatott ki. Egyetlen egy nemzet sem mondta ezt ki ily szép, nemes, s méltó módon mint a magyar nemzet. De a magyar kormány nem elégedett meg egyszerűen az egyenjogúsitással. Ezen kormánynak egy tagja, egy férfi, ki mint emberszerető, mint a zsidó nemzet régi jóltevóje ismeretes, ki már ezelőtt régen, még a sötét előítéletekkel telt 30-as években nyomott népünk joga mellett bátran és nyiltan fellépett, e férfi ismerve községeink és iskoláink zilált állapotát, meg ezeknek tökéletes és gyökeres orvoslását is feladatául tűzte ki magának, midőn az izraelita congressus egybehivása által önmagunkra bizá belügyeinket alkotmányos, szabadelvű és egyszersmind autonómiánkat, az állammal szemben, megőrizendő módon rendezheti, és megállapíthatni .