Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták egyéb birtokok és javadalmak élvezetére vonatkozó körülményeikről

mez tetet t, Galandauer Móricz 100 f. dij mellett lakosittatott. Dr. Scheiber Ignácz 1870. Decz. 15-én lakhatási engedélyt nyert. Dr. Hacker Lajos 1875. évben letelepedését bejelenti. Weisz Sigmond 1874. Jul. 6. 100 f. dij mellett lakosittatott. Feuer Jakab 1879-ben 200 f. dij mellett lakosittatott. Werschetz Károly 1850. Jul. 22-én 20 f. dij mellett türelmeztetett. Blau Sándor 1853. Jul. 22. 24 f. dij mellett türelmeztetett. 1860. é. február 18-án kelt császári rendelettel az izraeliták ingatlan birtokok szerzésére feljogosittattak. (lásd. 1860. évi birodalmi törvény lapot. ) Ami a zsidók létszámát illeti, felvilágosításul a következő adatok szolgálnak: 1850-ik évi népszámlálás szerint volt Kecskeméten 939 izraelita 1857-ki szerint 1211 1870-i szerint 1512 1880-i szerint 1749 ezen adatokból kitűnik, hogy az izraeliták létszáma fokozatosan növekedett. 1868-ban is összeirattak az izraeliták, ekkor azok létszáma volt 1424. Férfi volt 751, nő 673, mely 282 családot képezett. Ezen összeírásra alkalmat szolgáltatott a következő kormányszéki intézkedés. 34 Az 1867. é. 17. t. cz. az ország izraelita lakosait a keresztény lakosokkal minden polgári és politikai jog gyakorlására egyiránt jogositottaknak nyilvánítván, a kormány mellőzhetlen feladatának tekintette hazánk izraelita polgárainak alkalmat nyújtani arra, hogy saját egyházuk önkormányzati viszonyainak s a hitközségek rendezéséről és hitfelekezeti tanintézetekbeni közoktatásnak a kor kívánalmainak megfelelő alapokon való rendezéséről maguk között tanácskozva, oly intézkedéseket alkossanak, melyek lelkiesméretük szabadságának teljes megóvása mellett - mind az állam, mind különösen e hon izraelita polgárainak érdekeit biztosítsák, a kormány e czélból az egyetemes izraelita hitfelekezeti