Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták egyéb birtokok és javadalmak élvezetére vonatkozó körülményeikről

nem csak nyár közepétől őszig, vagyis leginkább Augustus és September hónapokban, midőn a sertések hizlalóba fogásának ideje van, az ilyetén sertéskupeczek a város alatti nyomáson állitják ki jószágaikat, itt pedig, most kivált a kórházi és államkölcsöni alapokra haszonbérbe kiosztott részek miatt igen szük, s nyáron már legeltetésre végképp használhatatlan lévén a mező, az ilyetén sertéskedés is bár szűken, de naponként legalább egyszer csak szemes gabonával mentethetnek meg az éhen elvesztéstől, és igy Kecskeméten a kereskedésbe fogott marhák, vagy egyéb állatok közlegelőjéről nem csak községi gondoskodás nincsen, sőt az 1828-iki Január 28-án kelt községi szabály a kereskedés szine alatt marhákat tartó lakosoknak marháikat a közlegelők használatából végképp kirekesztette, mely azóta szakadatlanul és elannyira megtartatott, hogy Kecskeméten a kereskedési üzletre szánt, úgynevezett Göbölytartást, vagy hizlalóra összeszereztetni szokott marhákkali kereskedést leginkább ezen ok végképp megszüntette. Eddig a tisztelt felsőbbség által feladott hat pontra meglévén a felelet adva, ki kell még fejteni a helybeni izraeliták által 1851/2, 1852/3, 1853/4, 1854/5 és 1855/6 években állitólag szabálykivüliesen élvezett legeltetés minőségét, nehogy ők abból a városi közlegelők élvezetére gyakorlati jogot szerzetteknek láttassanak . Már fentebb érintetett, hogy 1833-ik évi nyáron Csillag Márton székárendásnak volt a páhi közlegelőn 36 darab marhája, 1838-iki nyáron Hellsinger székbérlőnek volt a pusztaszeri egyik baromban 21 darab marhája, Miilhofférnek pedig 1833 és 1835 évi nyáron volt a közönséges barom között egy-egy darab meddő marhája; ezek ilyetén szabályszerű legeltetési joga részint a mészárszékbérlettel, részint az 1828-ik évi statútummal igazoltatott. Itt megszűnvén az izraeliták legeltetési viszonya, újra kezdődött az 1851/2 évi nyáron, és folytatva tartott 1855/6 évig bezárólag, de ezen közlegelői használat gyakorlatának semmiképp sem nevezhető élvezet tárgyilagos felvilágosítást igényel. Ugyanis: Kecskemét város lakosságának a tenyésző barom számára kijelölt közlegelője a pusztaszeri pusztán van; de az izraeliták oda marhát vagy lovat 1851-1856 időközön át sohasem hajtottak, hanem hajtották azt a ballószegi gulyára, vagy ménesre.