Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták egyéb birtokok és javadalmak élvezetére vonatkozó körülményeikről

tott : 1. A földdel nem biró lakosok, a szolgálaton kivül levő juhászok, átalában minden tanyakertészek, valamint azok is, kik kereskedés szine alatt heverő jószágot tartanak, a városi község mindennemű legelőjének jószágaikkali használatától eltiltattak, és ha ennek ellenére jószágaik a közlegelőn találtatnának, első esetben minden birkától 15 krt, minden marhától vagy lótól 1 forintot, második esetben két annyit fizessenek, harmadik esetben a városi hatóság foganatositandja jószágtalanitásukat, űgy, hogy ezek a legelőrül behajtatván, árverésen eladatnak, s a költségek levonása után azok beveendő árát kapják meg. Mindazonáltal megengedtetett, hogyha a földbirtok nélküli lakosnak nyomási csordára kijáró fejős tehene meddőn marad, vagy ily tehénnek borját hasonló célra felnevelni kivánja, az ily egyes jószágocskáját nyaraltatás végett a közönséges Baromra kitehesse a rendes legelőbér fizetése mellett. 2. Az arány tekintetéből különösen a kisebb birtokosok iránti kedvezés szempontjából megállapittatott, hogy a. tarthatnak a lakosok 5Ü holdig minden hold föld után 4 birkát b. 50 holdon felül 100 holdig minden hold föld után 3 birkát c. 100 holdon felül mindén hold föld után két birkát, űgy azonban, hogy senki birkáját 1000, azaz egyezer számon felül ne szaporítsa . d. 70 darab marhánál és 35 db lónál többet, tenyésztésre, vagy heverő jószág czime alatt, a város közlegelöin nem tarthat. e. a gulyásoknak bojtáraikkal egyetemben 40 darab marhánál, a csikósoknak szinte bojtáraikkal együtt 25 darab marhánál többet tartani nem szabad. f. a fejős juhász bojtárostól együtt 50, a nyájjuhász szinte bojtáraival együtt 100 darab birkánál többet nem tarthat. Ugyanez alkalommal kijelöltettek a barom és ménes járások, úgy szinte a birkalegelők is, és a szájpénznek, vagy legelőbérnek mind mennyiségi, mind beszedetési módja meghatároztatott, utasíttatván a proportion felül rideg jószágot tartó gazdák, hogy azon évi Szent Mihály napig fölöslegüket eladják, a juhászok pedig fölösleges jószágaiknak rögtöni eltávolítására köteleztettek. Mindezen intézkedések közül azonban ide csak azok tartoznak,