Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])

Az izraeliták Kecskemétre befogadásuknak czélja, kereskedési viszonyuk, és életmódjuk

nie a most már virágzó kecskeméti zsidó hitközségnek, míg e városban magának biztos és állandó megmaradást szerezhetett. Most pedig : térjünk át a helybeni zsidóság egyéb viszonyainak tárgyalására. Az izraeliták Kecskemétre befogadásuknak czélja, kereskedési viszonyuk, és életmódjuk. Ezen szakasznál tájékozás tekintetéből előre bocsátandó azon körülmény, , hogy Kecskemét város kereskedési viszonyait, mennyiben ilyenek lehettek, vagy valósággal voltak, már századok óta két néposztály tartotta fenn: t.i. a görögök és zsidók, nem is említve a törököket, mert azok viszonya az Ozmah uralom eltávolítása után vidékünkön megszűnt. A görögök leginkább Macedónia és egyéb török uralom alatti görög tartományok lakosai voltak, míg a nyugati országok gyáripara túlsúlyra nem jutott, keleti árukkal s mindennemű szövetekkel ezek látták el vidékünket, a török hatóságok által szigorúan tiltva lévén kiköltözésük, családukat hon hagyva, karavánonként vándoroltak ideáruikkal, s csak igen ritkán siker.ült, életveszély között, némelyeknek nejét vagy gyermekét kilopnia, s az. ilyen többé vissza"nem is költözött, ezek Kecskeméten megtelepedvén , 1721. évben 'a várossal örökös contractust kötöttek, évenkint 350 forintot fizetvén kereskedésük folytatása s boltjaikbani kezelhetéséért, mely census'fizetése csak 1820-dik évben szüntetett meg véglegesén. ,:

' A zsidók régente csak országos vásárok alkalmával jöhettek be Kecskemétre, s ilyenkor egész szabadsággal korlátlanul árulhattak, adhattak és vehettek, 'elannyira, hogy 1715-ik évben a kecskeméti vásárokat meglátogató keresztény kereskedők a zsidókat elkülönittetni, és sátoraiknak más utczábahi felállítására köteleztetni kérvén, e kérelmet a városi tanács elutasította, szabadon hagyván a zsidókat a keresztény kalmárok között portékáik elárusitásában, de országos vásárokon kivül semmiféle portéka árulása a városban meg nem engedtetett, minthogy az ilyetén engedély a görök kereskedők contractusába ütközött volna. 1746-ik évben kezdett a városi Elöljáróság arról gondoskodni, hogy a lakosság némely nyersanyagokat minél könnyebb úton elárusíthasson, egyesség köttetett tehát, mint már említve is volt, négy óbudai zsidóval, kik kizárólagos engedélyt nyertek folyvást Kecskeméten tartózkodni, és itt a lakosságiul a nyersbőröket, és gyapjút összevásá-