Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])
Hornyik János: A kecskeméti zsidók története
kivül a mázsamesternek is eleget tenni. 9. a szerződési három év eltelése előtt kötelesek lesznek egy évnegyeddel korábban a további bérlet iránt jelentkezni. 1794-ik évben a város nagyobb része tűz által pusztulást szenvedvén, a zsidók kereskedése megakadt, magok is sok kárt szenvedtek, ezért árendájok ez évben 100 forintra leszállittatott, ekkori megfogyatkozásuk miatt pedig a következő két év alatt szerzőq dés nélkül maradtak. 1796-ik évi Aug. 26-án Schünberger Salamon és József Filep Schweiger folyamodásukra, az 1791. évi szerződés megűjittatott három évre, azon megszoritó bővitéssel, hogy mindenik alattomosan^ és bírói engedély nélkül becsúszott idegen zsidóért, ha az árendások fel nem jelentik, mindannyian 24 frt bírságot fizetnek, az árendásokon kivül kóserbort mérő, vagy konyhát tartó zsidók pedig, mint más kurtakocsmások 12 forintra fognak büntettetni . Ezen új kötelezettségükhöz képest Május 3-án be is jelentették az árendások: hogy azon három vidéki zsidó, kiknek 15 napi záridő engedtetett adósságaik beszedése végett, folyvást itt tartózkodik, jóllehet innen már több ízben kitiltatott; erre a városi tanács elhatározta, hogy mivel a feladottak újabb jelentés szerint a városbul már csakugyan eltávoztak, nehogy alattomos itt tartózkodásukkal a helyhatósági intézkedéseket kijátszhassak, jövőben valahányszor itt találtatnak, mindannyiszor 12 pálcza ütéssel fognak megbüntettetni. Ugyanezen kitiltott zsidók közül Fogl Ádám és társai 1799. Máj. 17-én Pest vármegye alispáni hivatalához folyamodván, Kecskemétről kitiltásukat bepanaszolván, holott már közülük ki nyolc, ki kevesebb év óta itt tartózkodott: a kecskeméti városi tanács erre tett nyilatkozatában hivatkozván a zsidók itteni szerződéses állapotára, előterjesztette: hogy folyamodók a szerződésbe soha befoglalva nem voltak, rajok az 1791. 38. törvény jótékonysága sem terjesztethetik ki, mert akkor még itt nem tartózkodtak, közülük még akkor ki gyermek volt, ki Sasztyinban lakott s innen már mind a városi tanács, mind az uradalmi törvényhatóság által kitiltattak, - kérte a városi tanács őket újabban is elutasittatni, és e ozéiját csakugyan elérte. Ugyanezen 1799-ik évben lejárván a bérleti szerződés, most ar-