Hornyik János: A kecskeméti zsidók története - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 2. (Gyula, 1988 [!1990])
Hornyik János: A kecskeméti zsidók története
hónapban az első egy hét, s a négy országos vásár előtt egy hét, utána is egy hét, és így egész éven át húsz hét (Ekkor még Kecskeméten csak négy országos vásár tartatott évenként, az ötödiket az ún. Cypriáni vásárszabadalmat 1798-ban nyerte, hetenkénti két hetivásár tarthatással együtt.) 4. az itt maradandó árendások nem többet, hanem csak két szállást tarthassanak, de feleségeikkel s minden cselédjeikkel szüntelen itt ne lakjanak, hanem azok itten csak bizonyos időkben tartózkodhassanak, két-három szolgát mindazonáltal maguk mellett megtarthassanak. 5. a konyha és kóserbor kezeléséhez egy férfit és egy nőt alkalmazhatnak, kiknek számára harmadik szállást fogadhatnak. 6. ezen három szálláson kivül, akik a zsidók közül akár azelőtt itten házakat árendáltanak, a városról eltakarodjanak lakóhelyeikre s ide csak a kiszabott hetekben jöhessenek. 7. mind a helybeni s akármiféle bőrökkel kereskedő kalmárok vagy mesteremberek, minden időben díj nélkül vásárolhassanak. 8. az itt maradandó és régi szerződésben megnevezett zsidók, az ittlakástól, kereskedéstől, kóserbor és konyhatartástól a szerződésbeli haszonbért évenként a városnak megfizessék. Ezzel azonban a főnebb említett szűcs, varga és szíjgyártó iparosok meg nem elégedvén, panaszokat a királyi trón zsámolyáig vitték, mire a város, az uradalom és Pest vármegye véleményes nyilatkozatot adván, a m.kir. helytartótanácsnak 1778. Január 13-án kelt leiratában foglalva megérkezett a királyi rendelet, mely szerint a kecskeméti árendás zsidóknak a nyersbőrök vásárlása továbbra is megengedtetett, a folyamodó iparosoknak mindazonáltal, mint a város rendes lakosainak az elővétel joga biztosíttatott. 1782. April 19 -én a városi tanács a zsidók bérletét három évre megújította 100 f. évenkénti haszonbér melleit, az 1777. Május 30-án kelt szabályrendelet pontjai szerint, de azon hozzátett megszorítással: hogy a négy országos vásár idején kivül se szakácsot ne tarthassanak, se kóserbort ne mérhessenek, különben mint kurtakorcsmárosok a bírságot kétszeresen fogják fizetni. Tapasztalván azonban a városi tanács, hogy az árendás zsidók a házaknak alattomos lefoglalásával szerződésük ellen cselekszenek, nehogy az elnézés által gyakorlati jogot nyerhessenek, a városi tanács szine elé személyesen bérendeltetvén, megintettek, hogy a
