Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
Az alkalmazott konvenciósok között a feladatok a szerint oszlottak meg, hogy fő feladatuk az éjszakai vagy a nappali rendfenntartás volt. A hadnagyok és tizedesek közül mindkét csoportba tartoztak, a vakterok kizárólag éjjel, a polgárok és tornyosok váltva, éjjel és nappal vigyáztak. A rendfenntartás vezetője a politicai incpectorok kinevezéséig a főbíró után a hadnagy volt. Azokban a helységekben, ahol 2 hadnagyot alkalmaztak, csak az egyik tartózkodott a belterületen. A vakterok és hadnagyok egyenruhában jártak. A Kiskunságban ez köpenyből, kék ujjasból, kismellényből és 147 kék nadrágból állt A hadnagyok a tilosban találtakat a bírónak jelentették. A belterületen tevékenykedő hadnagy feladatainak nagy részét a hivatalos ügyekben eljáró tanácsosok segítése, fegyveres kísérete adta. Közreműködtek az adók és különféle taksák beszedésénél, házhelyek kimérésénél, s a főbírótól kapott esetenkénti rendfenntartáshoz kapcsolódó feladatok végrehajtásában illetve végrehajtatásában. A tizedesek nappal hasonló feladatokat láttak le. Eljártak a forspontok kiállításában, segítettek a közmunkák felügyeletében, az összeírásokban. A tizedeseket minden esetben a mesterek és birokosok közül választották, ezért az 1760-as évekig sok helyen fizetésük sem volt. Életében minden birtokos és céhbeli egyszer köteles volt a tizedesi szolgálatot elvállalni 143 . Félegyházán az is előfordult, hogy a tizedbeosztástól függetlenül a molnárok számára külön tizedest állítottak Molnár Márton, a város molnárja szemé149 lyében . A molnárok azért kérték a külön tizedes beállítását, hogy igazságosabban szólíttassanak a közmunkára, mivel előfodult, hogy az egyik molnár 50 napot is teljesített évenként, a másik pedig egyet sem. Nagyobb fontosságot kapott a rendfenntartás közbiztonságot óvó jellege éjszaka. Szinte minden helységben nagyszámú vigyázó járta az utcákat, hogy a gyakori lopásokat, házfeltöréseket, tiltott dorbézolásokat és az idegenek beszivárgását megakadályozzák. Az éjszakai vigyázók száma mindig a, közbiztonság alakulása szerint változott. Télen általában többen vigyáztak, míg nyáron kevesebben, s a rövidebb éjszakák miatt az őrség ideje is rövidebb volt. Azokban a helységekben, ahol torony volt, éjjel a tornyosok az órákat megkiáltották, a Nagykunságban sípolással jelezték az idő múlását 150 . A toronyban gyertya vagy lámpa égett, s azt őrjárat felszólítására a tornyosnak válaszolnia kellett bizonyítván, hogy nem alszik. A napóleoni háborúk idején elszaporodtak a lopások, rablások, s megféke-
