Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
Az üldöző vagy mezei hadnagyokkal együtt, illetve a területet felosztva, havonta egyszer bejárták az illető kerülethez tartozó helységek pusztáit. Ellenőrizték, hogy a helység kiállította-e pusztázó lovasait, s azok teljesítik-e kötelességeiket. Ellenőrizték a pásztorok járásait, cserényeit, a csárdákat és tanyákat. Igyekeztek a betyárkodó gyanús személyeket felderíteni sa bíróságnak jelenteni. Ellenőrizték, hogy a marhák bélyegzését rendesen végzik-e, közreműködtek az állatszámlálásokban, átvették a bitang jószágokat, s azokról a kapitányt értesítették. Jogukban állt a pusztákon és vásárokon passzus /útlevél/ nélkül megjelenőket letartóztatni. A letartóztatottak állatait reversalis mellett a legközelebbi magisztrátusnak adták át. A kártevő rossz emberek, tolvajok üldözéséhez a kerületi biztos és hadnagyok a helységektől kérhettek segítséget. Az irányításukkal végzett üldözéseknél nem álltak meg a kerület határainál. Jogukban állt a szomszéd vármegyébe futott gonosztevőt is üldözni az elfogásig. Az elfogott gonosztevőt ilyen esetben először az illető megye törvényszékének kínálták fel ítélethozásra, s csak annak lemondása után kerültek a kerületi törvényszék elé. Közvetlen büntetést a pusztázók nem alkalmazhattak, kivételt képeztek a csárdákban korhelykedők, akiket a helyszínen 12 botütéssel sújthattak, e mellett a bíróságnak is tartoztak bejelentést tenni 144 . V. 3. Az egyes helységek rendészeti igazgatása Az egyes helységek rendészeti igazgatását a tanács és a főbíró irányította. A tanács mint testület elsősorban az elvi irányítást végezte. Üléseiben olvasták fel a kerületi rendelkezéseket, döntöttek azok végrehajtásáról, s ott születtek a helyi rendészettel kapcsolatos határozatok. A tanács választotta meg a rendészet szervezetének irányítóit a hadnagyokat, tizedeseket, majd a XIX. században a politikai inspectorokat. A közvetlen felügyelet a főbíró jogkörébe tartozott. Egy-egy helység életében a rendészeti igazgatásnak több területe is kialakult. Beszélhetünk külön tűzrendészetről, iparrendészetről, vásár és piacrendészetről. Jól elkülönült az egészségügyi és köztisztasági rend ellenőrzése. Mindezek elsősorban a belterületekre vonatkoztak. Külön választhatók a külterülethez, a határhoz és pusztákhoz kapcsolódó rendészeti feladatok. Mindezek nemcsak a feladatok különbözőségében, hanem szervezetileg is elválaszthatók. Hasonló módon elkülöníthető a nappali és éjszakai rendészet szervezete. A közigazgatás rendészeti területe tehát igen differenciált
