Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
munkái során, a törvényjavaslatban szerepelt is e probléma, de megvalósulása csak 1848-ban vált lehetővé. IV. 1.3. Voksoló test Az 1781-ben létrehozott convocatus, mint láttuk, lépcsőként szolgált a külső tanácsok megalakításához. A convocatusok a külső tanácsok megalakulásával megszűntek, holott a szerepüket a külső tanácsok nem vették át. 1781-ben azért hozták létre a választók testületét, mert a bíróválasztásokon egyre kevesebben jelentek meg, s a kerület biztosítani kívánta a restauráció zavartalan lefolyását. A bíróválasztás minden lakos privilégium által rögzített joga volt, ezért amennyiben a lakosok személyesen nem jelentek meg, csak az általuk e célra kijelölt képviselőik gyakorolhatták a választás jogát. A külső tanácsokat viszont nem ilyen céllal hozták létre, tehát jogilag nem vehették át a convocatus szerepét a szavazásoknál. Tény az is, hogy a választók testületének fennállása idején sem szűnt meg a lakosok szavazati joga, ha nem is éltek azzal. Amikor a külső tanácsok megalakultak, azok bár jogtalanul, átmenetileg mégis átvették a convocatus választási feladatait, s a választók testületének újjáalakítását elmellőzték. Ezért 1823-ban a közgyűlés ismét elrendelte a "voksoló testek" létrehozását. Ekkor már a Jászkunság minden helységében a többi lakoshoz viszonyítva aránytalanul kevés volt a redemptusok száma. A főkapitány ezért megpróbálta a privilégiumok korlátait áttörni, és a lakosok más rétegeire is kiterjeszteni a szavazati jogot. Hatására a voksoló testek létrehozását oly módon szabták meg, "hogy azon voksoló személyek esztendőnként a népnek és respektiye a tizedeknek mindenféle sorsú lakossai közül a tanáts és választottak által név szerint fel jegyeztessenek, s lajstromba foglaltassanak, oly móddal, hogy azon voksoló test a tanátson és választottakon /külső tanács/ kívül száz szeméilyen felül sehol ne légyen, sem 60 személlyeknél kevesebből ne aljon. Azok pedig nagyobb részben józan birtokos lakosok s mester emberek 1/10-d részben pedig irredemptusok közül is választassanak" 120 . Az 1823-ban létrehozott "voksoló testek" ismét nem voltak hosszú életűek. A választások módjával s az 1823-as határozat teljesítésével kapcsolatban végzett felmérés minden kerületben az új választási módszerrel szembeni ellenszenvet mutatott ki. A kiskun kerületbeliek javasolták, hogy maradjanak meg a "voksoló testek", de rajtuk kívül minden birtokos lakos is sza-