Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
volna. Alakulására sem került sor minden helységben, bár, ha időbeli eltéréssel is, később általánossá vált létezése. A szabad királyi városokban ebben az időszakban már léteztek az úgynevezett külső tanácsok, élükön a szószólóval. Éppen ebben az időszakban az államtanács a városi igazgatás reformjával kapcsolatban arról határozott, hogy a szószólók fizetést is kapjanak. A szabad királyi városokban a XVIII. század első felében a külső tanács tagjait a szenátus nevezte ki, korszakunkban viszont már választás útján jutottak a testületbe. Tanácsadó szervként működtek a polgárság egészét érintő kérdésekben, résztvettek az adókulcs megállapításában, számadások felülvizsgálatában. Egyes tagjai gazdasá112 gi jellegű tisztséget is betöltöttek . A Jászkunságban lényegében hasonló szerepet szántak a "választottaknak". Azok részt is vettek a tágabb közösséget érintő, elsősorban gazdasági jellegű tanácskozásokban, de formailag nem alakultak külső tanácsokká. Újabb határpontnak tekinthető a népképviselet e testületi szervének alakulásában 1781. Ekkor rendelte el a kerületek közgyűlése, hogy minden helységben tizedenként válasszanak olyan személyeket, akik a bíróválasztásokon kötelesek megjelenni 1 "'' 3 . A választások meg is történtek. Az augusztusi rendelet hatására Halason szeptemberben 46 főt, Félegyházán októberben 39-et választottak 4 . Ezek a testületek is kizárólag redemptusokbdl álltak. A convocatust ugyan elsősorban a bíróválasztások miatt hozták létre, de átvették az előző electa communitas vagy ahogy korábban emlegették a választott "communitasbeli személyek" szerepét is. így halason 10 szenátor és 40 választott "selecti incolae" szavazatát jegyezték fel, amikor arról kellett dönteni, hogy a bormérés a lakosok vagy a város kezébe kerüljön. Tehát már nem csupán véleményezők, hanem szavazati joggal is rendelkeztek. E mellett helyenként továbbra is léteztek népgyűlés jellegű tanácskozások. Az elnevezés sem egységes, nevezték a tizedenként kijelölteket választottaknak és külső tanácsnak is, sőt a kistanács elnevezéssel is találkozhatunk. Esetenként külön testületet hoztak létre a bíróválasztások segítésére, s létezett egy 12 tagú külső vagy kistanács is. A végső lökést a külső tanácsok általános megalakítására ismét egy zendülés adta. 1797-ben a jászberényi lakosok vizsgálatot kértek tanácsuk ellen, hibául róva fel annak rossz gazdálkodását és a nagymérvű atyafiságos összefonódást"''''' 5 . A vizsgálatot végző deputáció ekkor javasolta, hogy amint a királyi és privilégiait városokban, úgy a kerület helységeiben is a kerületi magisztrátushoz hasonlóan a tanácsbeliek és a nótárius 3 évenként újra vá*