Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.

sokszor nem teljes számban. Félegyházán 1761-ben vezették be a jegyzőkönyvbe az üléseken jelenlevők nevét, s ettől kezdve találkozunk a hiányzó szenátorok megintésével, illetve megbüntetésével. Amikor a tanács olyan ügyet tárgyalt, amely a lakosság szélesebb rétegét érintette, - értve ezen elsősorban a redemptusokat - a szenátorokon kivül másokat is meghívtak, s úgynevezett "nagyobb gyűléseket" tartottak. Ilyen alkalmak voltak a számadások, a közös döntést kívánó gazdasági ügyek, a XVIII. században az adókivetés. A kerületi igazgatás tárgyalásánál említett 1843-as koordinációs javaslatokat a helységek 90 Vában nagyobb gyűlésben tárgyalták, a helyi statútum érvényű határozatokat szintén így hagyták jóvá A XVIII. század végére rendeződött a tanácsülések időpontja, általában heti 2 alkalommal tartották meghatározott napokon. Az ülésekről minden helység jegyzőkönyvet vezetett, melynek tisztázatából 1 példányt évenként a kerületek archívumába helyeztek el. A tanács feladata, hatásköre, tagjainak fizetése A tanács bíráskodási és közigazgatási feladatokat végzett, de gazdasági irányító és szervező funkciója sem elhanyagolható. A testület részt vett a particularis és a Oászkun Kerület magisztrátusának kandidálásában, megbízottain keresztül a választásban. Helyi érvényű statútumokat alkotott, lakosi jogot adományozott. Végezte az adóigazgatási, a katonaállítással és tartással kapcsolatos feladatokat, felügyeletet gyakorolt a céhek felett. Hiteles helyként tevékenykedett, bizonyságleveleket adott, tanúkihallgatást végzett. Előtte zajlottak az adásvételek, kezelte a végrendeleteket. Ellátta a közgyámi feladatokat, s mint ilyen felügyelt az árvák vagyonára, a kijelölt gyámokat elszámoltatta. Felügyelt a birtokviszonyok alakulására, a földfelmérésekre, a gazdasági feladatok rendszeres időszakokhoz kötött ellátására. Házhelyet adományozott, elvégeztette az összeírásokat. A tanács előtt fogadták a közösség csikósait, gulyásait, juhászait. Kezelte a beneficiumokat, felügyelt a piacok és vásárok tartására, az ár és bériimitációk megtartására. A lakosok kérelmeit tanácsülésekben vizsgálták, az elintézés a tanácsból kiküldött bizottság feladata volt, de a határozat mindig az egész testület nevében született. A közösség érdekképviselete a kerületek előtt, valamint az onnan kelt rendelkezések és utasítások végrehajtása vagy végrehajtatása szintén kötelességei közé tartozott.