Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.
féle közös költségek - katonatartás, katonaállítás, adók, stb. - szétosztásáról. Az elosztás kulcsául minden esetben a redempcionális összeg szolgált. A jászkunság 125 palatinális porta után fizetett királyi adót, de közös költség volt a nádor évi 3000 arany tiszteletdíja, a kerületek tisztségviselőinek fizetése, a székház fenntartása. A királyi adót a kerületek contributionalis kasszájában, vagyis a közös adópénztárban, míg a nádor fizetését, a közigazgatási költségeket, a kerületek generális házipénztárában kezelték. Közös insurrectionalis pénztárat is fenntartottak, melybe évi 5000 forintot fizettek. A költségek csökkentését szolgálta a közösen megváltott Páka és Mérges puszták jövedelme, melyet a kerületek oeconomicus pénztára kezelt. Ezt az összeget fordították a tisztviselők napidíjaira, a község lovainak tartására, forspontok kiegyenlítésére, s szükség idején a szegény nép segélyezésére. Pénzügyi természetű kérdés tehát szinte mindig szerepelt a napirendi pontok között. III. 1.2. A particularis kerületek közgyűlése Élén a particularis kapitány állt. Tagjai a kerületi magisztrátuson kívül a hármas kerület magisztrátusának képviselői és a kerület helységeinek főbírói, nótáriusai és egyéb küldöttei. Ezeken a gyűléseken kerültek napirendre a csak egy kerületet érintő ügyek, melyek legtöbbször pénzügyi természetűek voltak. Visszatérő témaként szerepelt a közigazgatási költségek s a különböző adók és közmunkák elosztása, a közbiztonság, a katonák beszállásolásának, élelmezésének kérdése. Mivel minden alkalommal más helységekben tartották a gyűléseket, a költségeket mindig a fogadó helység viselte, s az aránylagos elosztás és kiegyenlítés a következő évben szintén particularis gyűlésben történt. Szerepe büntető ügyekben volt a legjelentősebb, mivel a büntető bíráskodás első fórumaként szolgált. A kerületi közgyűlések korszakunkban változatlanul működtek, kivéve az 1787-1790. terjedő időszakot. Ekkor II. József rendelettel Pest vármegyéhez csatolta a Jászkunságot, s eltörölték a kerületi közgyűlést és a nádori főkapitányi hivatalt. A kerületek vezetését egy jász-kun kapitányi ranggal felruházott személy látta el, s hozzá intézte Pest megye rendeleteit. E kapitányi hivatal hatásköre kizárólag közigazgatási ügyekre terjedt 37 .
