Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.

Jászkunság nemeseit a szabad királyi városokban élőkkel jogilag azonos kategóriába sorolják, a halasiak kijelentették, hogy a kerületekben nincs a különbözőségből súrlódás./!/ "...a szabad földnek egyenlően szabad művelése s az ezekből eredő közös érdek, egy morális egészre alkotá öszve a lakosok 51 egyetemét" E "morális egész" azonban, mint láttuk, belülről rendkívül bonyolult, sokszor ellentmondásos képet mutat. Az önkormányzat egyik legfőbb feladata éppen e sokszínű társadalom érdekeinek egyeztetése, a közös cél: a kiváltságolt jogviszony s a belőle fakadó előnyök megőrzése érdekében. III. A JÁSZKUN KERÜLET KÖZIGAZGATÁSI SZERVEZETE III. 1. Testületi szervek A Jászkun Kerületbe 25 communitas tartozott, 17 mezőváros és 0 falu, amelyeknek összesen 55 pusztájuk volt. Tanulmányomban a községek és mezővárosok megnevezés helyett többnyire a communitas vagy a helység kifejezést használom. Ennek az a magyarázata, hogy az egyetlen lényeges különbség a vásártartási jog elnyerésében volt, melyet a mezővárosok megkaptak, a községek pedig nem. Az egyéb igazgatási különbségek csupán az egyes közösségek nagyságrendi függvényeként jöttek létre, a jogok élvezetében és a kötelességek gyakorlásában lényeges eltérés nem mutatható ki. III. 1.1. Jászkun Kerület közgyűlése Valamennyi helység legfőbb hatósága a generális congregatio, a három kerület közös közgyűlése volt. Összehívását, nádori leirat hatására vagy amikor az események úgy kívánták, a főkapitány rendelte el, 6 határozta meg a közgyűlés helyét és idejét. A közgyűlésben minden helység küldöttséggel képviseltette magát, melynek tagja a főbíró és a nótárius mellett, más, a helyi tanács által megbízott személy is lehetett, de nekik jelen kellett lenni. Megjelentek a generális /Jászkun/ és particuláris /Jász, Kiskun, Nagykun/ kerületek elöljárói /magisztrátus/ és a nádori táblabírák is. Az üléseket a főkapitány, illetve annak távollétében az alkapitány elnökletével tartották.