Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

A Jászkun Kerület társadalma és közigazgatása 1745-1848.

tesebben megvizsgálni. A szabadabb politikai és gazdasági légkörű kiváltságolt kerületbe szívesen költöztek az armális nemesek. Amíg kevesen voltak egy-egy helységben, különösebb probléma nélkül illeszkedtek be a gazdasági és politikai hierarhiába, szokásrendszerbe. A redempció körüli gondok, az a tény, hogy a már kerületeken belül élő nemesek maguk is részt vettek a megváltásban, átmenetileg elterelte a figyelmet a súrlódási lehetőségekről. A redempciót követő időszakban egyre több armális nemes költözött a Jászkunságba, s a már ott élők közül is többen kaptak nemességet. A létszámbeli változást szemléletesen tükrözik az összeírások eredményei. Az 1699-es összeírás idején összesen 70 családfő igazolta nemességét. Közülük 14 volt helybeli, 56 idegen, jövevénye. 1720-ban 79 nemes élt a kerületekben, de sokan a korábban ott élők közül elmentek, mások beköltöztek. A kerületi közgyűlés 1761-ben rendelte el először a nemesek összeírását. Az 1784-87. évi első magyarországi népszámlálás eredményét az alábbiakban közöljük^ : Hely Nemes Polgár Paraszt és polgár örököse KISKUNSÁG Dorozsma 10 351 301 Félegyháza 176 431 365 Fülöpszállás 20 217 162 Halas 225 564 470 Lacháza 24 181 161 Majsa 34 195 181 Szabadszállás 16 270 214 Kunszentmiklós 34 252 215 Összesen : 539 2461 2069 NAGYKUNSÁG Karcag 382 945 609 Kisújszállás 50 1 542 312 Kunhegyes 117 317 205 Kunszentmárton 38 269 148 Madaras 150 467 285 Túrkeve 124 447 273 Összesen: 861 2987 1832