Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

Kiskunfélegyháza feudális kori levéltárának ismertető leltára

V. 107. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS SZÉKBÍRAJÁNAK IRATAI 1746-1847. 0,24 ifm A kocsmajog mellett a mészárszék joga is megillette a jászkun helységeket. A mészárszékeket a város legtöbbször maga kezelte, e feladat ellátására választották a székbírákat. A közvetlen kezelés sok nehézséggel járt, ezért amikor lehetett, bérbe adták a mészárszéket, s a székbírák tevékenysége a bérlők ellenőrzésére s a vágómarhák járlati vizsgálatára szorítkozott. A székbírák a tanácsnak tartoztak felelősségggel, attól kapták utasításaikat, az hagyta jóvá számadásaikat, a tanács hozzájárulásával vehettek fel székálló és vágó legényeket. Amikor szükséges volt, a húsellátás biztosítására a tanács engedélyével kölcsönt vehettek fel. Számuk változó volt, hol egy, hol kettő, sőt 1010-ben a tanács harmadik székbírót is választott. Ettől kezdve a székbírák közül egy állandóan a városban tartózkodott, és vigyázott a kimérésre, hogy jó húst és limitált áron mérjenek, kettő pedig járta a vásárokat és kereskedett. Megmaradt irataik közül a számadásokban találhatók a marhavételi lajstromok, a mérési lajstromok, a számadások és a nyugták. A levágott marhák lajstromai a levágás napját, a marhát eladó gazda nevét és lakását, a marha leírását és bélyegét tüntetik fel. Valamennyi irat fizikai állapota jó. A tanács vegyes közigazgatási iratai szintén tartalmaznak a húsméréshez és a székbírákhoz kapcsolódó iratokat. 7 csomó Székbírói számadás 1746-1812. 1746-1765. /74./, 1787-1789. /75./, 1789-1791. /75./, 1797-1799. /77./, 1806-1810. /81./, 1807-1808. /118./, 1811-1812. /82./ 4 füzet Levágott marhák lajstroma 1809-1847. 1809-1010. /155./, 1013-1014. /155./, 1014-1016. /184./, 1818-1820. /184./, 1847. /160./