Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)
Kiskunfélegyháza feudális kori levéltárának ismertető leltára
történt, ahol a Jászkunság összes hadiadóját szétosztották, megszabva, hogy egy helységre hány dica, s ennek értékeként hány forint esik. Az adókivetés és beszedés további feladatai a helységekre hárultak. Az adókulcsok megállapítása tanácsülésben történt. A redempciót követően a jászok és kunok saját költségükön állítottak ki egy huszárezredet, majd 1800-ban létrehozták a 12-es számú magyar huszárezredet, az úgynevzett nádori huszárezredet, melynek urökös tulajdonosa a nádor, közvitézei pedig jászok és kunok voltak. A szállásoló katonaságból a három kerület 3-5 lovas századot tartott el. Mindezek költségei szintén a lakosságot terhelték. A perceptori hivatal működése során keletkezett főbb iratcsoportok: 1. A pákai árendák számadásai, melyek tartalmazzák magát a számadást, az árenda beszedő lajstromát és a nyugtákat. 2. A perceptorális könyvek, tartalmazzák lakosonként a beszedett hadiadót, a redemptusokra kivetett szablyapénzt, s a kiadásokat, melyeket ezekből fedeztek. A könyveket éves számadás zárja. 3. 1774-től közös lajstromot vezettek a contributionális és a domestica kasszáról. Ebben tizedenként, névszerint, tételesen feltüntette a perceptor a beszedett összeget. Vezette a katonaságnak fizetett forspontokat, s az insurrectionális pénztárba történt befizetéseket. A lajstromokhoz mellékletként csatlakozik a perceptorális számadás, a fizetési jegyzékek, a természetbeni szolgáltatások feljegyzése, táblázatos kimutatások, a commoransok lajstroma, és a quantum fizetése alól felmentettek lajstroma. 1780-1785-ig a mellékletek közül hiányoznak a számadások, viszont 1784-től csatlakozik a forspontok és vecturák lajstroma. 4. A perceptorális számadások, közös elszámolások a város lecticalis, terragialis, contributionális és incsurrectionális pénztárától. Tartalmazzák a verbunkpénzt is, amit minden lakos fizetett, míg a szablyapénzt csak a redemptusok. Melléklete a perceptorális könyvek kivonata. A perceptor a beszedett adókat és különféle taksákat az év során együtt kezelte, és minden kiadást e közösen kezelt pénztárból teljesített, s csak a számadáskor derült ki, hogy melyik kiadás melyi kasszát terheli. Az iratok fizikai állapota jó, kivéve az 1777., 1778., 1779. és 1780. éveket, amikor a perceptorális számadások erősen penészesek. A legtöbb irat nyelve magyar, illetve a latin kifejezésekkel kevert magyar.