Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

Kiskunfélegyháza feudális kori levéltárának ismertető leltára

3 csomó Conventio levelek 1757-1784. /38./, 1761-1782. /39./, 1787-1793. /159./ 1757-1793. 1 kötet Számadáskönyv a kiadott conventiókról 1769-1792. 1769-1792. /185./ A másodbíró, másodbírói tevékenysége során keletkezett iratainak többségét a beneficiális kassza számadásai képezik. Ez a pénztár tartalmazta a város valamennyi közjövedelmét és kiadását. A bevételek között megtalálhatók az árendákból befolyt jövedelmek, a lakosok által fizetett különféle taksák, a concivilitas, a ház és malomtelkek taksája. A város határán keresztülhajtott állatoktól beszedett vámok és büntetéspénzek szintén a kaszsza jövedelmét gyarapították. A perceptor a beneficiális kasszába fizette be az irredemptusoktól beszedett fűbért, a pálinkaüstök taksáját, a generális pénztárnak továbbítandó katonatartási költségeket és a contributionális kasszára adott naturális portiók árát. A beneficiális kassza jelentékeny jövedelmét képezte a majorkodás. A generális domestica pénztárból ide fizették a quartélyházak javításához adott naturálék árát, valamint a kerületi közigazgatásra megelőlegezett kiadásokat is. Ez a pénztár tehát nemcsak a város jövedelmeit tartalmazta, hanem mintegy gyűjtő közpénztárként működött. A kiadások között találhatók a város salláriumai és konvenciói, a mesterek kontóinak térítése, valamint a város részére végzett egyéb vásárlások költségei, az utazási költségek és a középületekre tett ráfordítások. Innen teljesítették a particularis és generális domestica kasszába történő kifizetéseket. 1791-93-ban bár volt külön városgazda, annak számadásait is idecsatolták. A kerületi közigazgatás költségeinek elszámolásai tartalmazzák a forspontok, vecturák költségeit és a kerületi épületekre tett kiadásokat, valamint a kiszolgáltatott naturálékat. Ezek a számadások azt a célt szolgálták, hogy a kerületi helységek a közigazgatás költségeit egyenlően viseljék. Év végén minden helység benyújtotta számadását a kerületi számvevő hivatalhoz, ahol az összes költségeket összeadták és ismét szétosztották a helységek között a kerületi közgyűlés által elfogadott kulcs szerint. Azok a helységek, amelyek az így rájuk eső