Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

Kiskunfélegyháza feudális kori levéltárának ismertető leltára

1042. /142./, 1344-1043. /143./ Protocüllum passualium /Útlevelek 1771-1348/49 jegyzökönyve/ 1771. /137./, 1313-1315. /144./, 1816-1821. /154./, 1822-1326. /144./, 1327-1030. /155./, 10301349. /144,/ Panaszjegyzőkönyv 1793. 1793. /152./ Bitang marhák lajstroma 1045-1055. 1045-1855. /143./ V. 105. KISKUNFÉLEGYHÁZA VÁROS MÁSODBÍRAJÁNAK IRATAI 1753-1848/49 6,74 ifm A választott tisztségviselők közül rangban és feladatkörének fontosságát tekintve a másodbíró, vagy ahogyan 1763-ig nevezték: a kisbíró a főbíró után következett. A másodbíró a település első évtizedeiben tisztségét egy évig töltötte be, 1772-től viszont egyre gyakrabban választották újra az előző évi másodbírót, sőt 7 személy 3 évig, egy pedig négy évig töltötte be a tisztséget. 1770-ig feladata a perceptori kötelességeket is tartalmazta, mivel külön perceptor nem volt, sót a később - 1801-től - kialakult városgazdái feladatkört is a másodbíró látta el. 1746. május 4-i királyi rendelet kötelezte a jászkun községeket "a községi oeconomiára és a szegénységnek hasznára proportio szerint egy jó darab piagát excidálni", ez a másodbíró kezelése alatt állt. Ugyancsak a kezdetektől felügyelete és irányítása alá tartoztak a helység tulajdonába átment királyi kisebb haszonvételek, a bénéficia regaliák. A beneviciumok hasznából eredő jövedelmek, a kocsma, mészárszék, piac és vásár jövedelmei, a boltok árendái, és a sóárulási jövedelem a községi jövedelmek legfőbb részét jelentették s a beneficiális pénztárat illették.. 11 füzet 1 füzet 1 füzet