Bánkiné Molnár Erzsébet: A Jászkun Kerület társadalma és önkormányzati igazgatása 1745–1848. Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas feudális kori levéltára - Bács-Kiskun megyei levéltári füzetek 1. (Gyula, 1991)

Kiskunfélegyháza feudális kori levéltárának ismertető leltára

jelentős hiányok sem keletkeztek, egykori rendjük viszont a szállítások következtében felbomlott. Az eredeti rendszer visszaállítását Szabó Sándor levéltáros végezte el. IV. 2. A levéltári anyag segédletünkben kialakított rendszere Mai levéltárrendezési elveinknek nem felel meg a fentiekben leírt mechanikus elrendezés, hiszen nem teszi lehetővé a szerves fondókra bontást, a proveniencia elvének alkalmazását. Az egy személy vagy szerv működése során keletkezett iratok egy fondba tartoznak. Kiskunfélegyháza 1843 előtt keletkezett levéltári anyagában az egy fondba tartozó iratok az eredeti rend megbontása nélkül nem csoportosíthatók. Az eredeti rend magbontása viszont a meglévő mutatókönyvek használhatatlanná válását eredményezné, holott ezek a kutatói gyakorlatban igen jól használhatók és kedveltek. Ahhoz, hogy levéltári anyagunkat a rnai levéltári elveknek és igényeknek megfelelően tárhassuk a kutatók elé, úgy kellett elvégeznünk a fondokra, állagokra és sorozatokra bontást, hogy az iratok eredeti levéltári és egyben raktári helyét ne bontsuk meg. A munka első fázisában ezért a teljes feudáliskori anyagot kicéduláztuk. A cédulázást csomónként, szükség esetén - amikor egy csomó több fondba vagy állagba tartozó iratot tartalmazott egyes iratonként is elvégeztük. Második fázisként a cédulák alapján elkészítettük a levéltári anyag tagolását, harmadik fázisban pedig elkészült jelen segédletünk. A segédlet célja, hogy fondképzők szerint mutassa be a levéltári dokumentumokat. A kutató így megtudhatja, milyen fondok és állagok milyen mennyiségben találhatók levéltárunkban. Tájékozódhat arról, hogy egyes állagokon belül az irattípusok milyen évkorokból vannak meg, milyen tárolási egységben és raktári számon találhatók. Nem célunk viszont az egyes iratok helyének megmutatása, az továbbra is a már meglévő mutatókönyvek segítségével állapítható meg. E segédlet használata alapvető közigazgatás-történeti ismereteket kíván, ezeket a bevezető tanulmány tartalmazza. Az egyes fondok előtt a fondképző hivatal történetét, a tisztségviselők feladatkörét, annak változásait mutatjuk be, utalva a működésük során keletkezett iratok forrásértékére, a belőlük nyerhető ismeretek és adatok körére. A bevezetőket követő jegyzék első oszlopában a tárolási egység szerinti mennyiséget tüntettük fel, pl. 17 doboz, vagy 3 kötet. A második oszlop