Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

Mellékletek - Személynévmutató

vembertől államminiszter, 1947. május- 1948. augusztus között miniszterelnök-helyettes, 1948. február 26. - 1948. augusztus 5. között iparügyi miniszter is. 1948. júniustól az MDP elnöke, a KV és a PB tagja. 1948. augusztus 3. - 1949. augusztus 23. között Magyarország köztársasági elnöke, az új alkotmány életbe lépése után, 1949. augusztus 23- ától 1950. május 8-ig az Elnöki Tanács elnöke. 1950. április 24-én hamis vádak alapján letartóztatták, 1950. november 24-én életfogytiglani fegyházra ítélték. Börtönéből csak 1956. március 29-én szabadult, 1956. június 27-én rehabilitálták. 1958-1965 között országgyűlési képviselő, 1958. november - 1965. május közt az Elnöki Tanács, 1959. december- 1965. május közt az MSZMP KB tagja. A MÚOSZ-nak (1945-1948, 1958- 1963), a Magyarok Világszövetségének (1959-1963), az Országos Béketanács al- elnöke 1960-tól, majd elnöke 1963-tól. A Béke Világtanács tagja.; 42, 47, 88, 479, 515,518

Szász Imre, dr. (?-?): orvos. Gyermektanácsadó orvos Baján 1948-ban.; 108, 290, 406

Szekulity Mihály (?-?): gazda (8 holdas 1948); 319, 321

Szentiványi Lajos, dr. (Tamásd, 1883. február 25. - Budapest, 1956. augusztus 29.): politikus. A kolozsvári Ferenc József Tudományegyetemen államtudományi végbizonyítványt, a budapesti tu- dományegyetemenjogtudományi doktori oklevelet szerzett. Hunyad vm. közigazgatási gyakornoka, Déván a vm. aljegyzője, főispáni titkár, majd vármegyei főjegyző (1914-1918), a Károlyi-kormány idején Hunyad vm. utolsó magyar főispánja és kormánybiztosa (1918-1919). Erdély megszállása után megtagadta az együttműködést a román hatóságokkal, kiutasították Romániából (1921).

A budapesti Hitelintézet cégvezetője (1922-1932). A FKGP tagja (1930-tól), a központi pártiroda vezetője (1932-1935), az FKGP országos pártigazgatója (1935 1944). Az FKGP országgyűlési képviselőjelöltje (1935), országgyűlési képviselője (Abaúj-Torna vármegyei lista, 1939-1944). Az ország német megszállása után a Gestapo letartóztatta (1944. március 26.), a mauthauseni koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan csak 1945 augusztusában tért haza. A második világháború után az FKGP alelnöke (1945. aug.-1948. ápr.), a párt politikai bizottságának (PB) tagja (1946. szept-1948). A FKGP társelnöke (1948. ápr.-tól), az országos fegyelmi tanács elnöke (1948. jún.-tól). Az Ideiglenes Nemzetgyűlés tagja (Dunántúl, 1945. jún.-nov.), nemzetgyűlési (országos lista, 1945-1947) és országgyűlési képviselő (országos lista, 1947-1953; Győr-Sopron megye, 1953— 1956); közben az FKGP képviselőcsoportjának elnöke (1948-1949). A MNB alelnöke (1945. szept-1948. febr.), az Országos Vízgazdálkodási Hivatal vezetője (1948-1956). Az Országos Földhitelintézet (1945-1947), illetve az Országos Szövetkezeti Hitelintézet Igazgatóságának tagja (1947-1948).; 78, 335

Szevics Döme (?-?): városi főjegyző, polgármester. 1851. március 12-től 1854. június 3-ig Baja város polgármestere. Ekkor lemondott polgármesteri állásáról, mert más hivatali alkalmazást nyert. 1856-ban Óbecse elöljárója.; 27

Szélig Gyula (?-?): állami adóhivatali vezető, főtanácsos. A kormányzat 1949. január 1-jén államosította a Bajai Adóhivatalt, és az új állami adóhivatal vezetője lett.; 56, 79, 336, 542

Sztálin, Joszif Visszarionovics; eredetileg Dzsugasvili (Gori, 1879. december 21. — Kuncevo (ma Moszkva része), 1953. március 5.): szovjet (grúz) politikus, mar633