Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Személynévmutató
belügyminiszter. 1950. május 31-től az MDP KV párt- és tömegszervezetek osztálya vezetője, a párt szervezőbizottságának tagja. 1955. szeptembertől a Pest megyei pártbizottság első titkára. 1956. júliusban visszakerült az MDP KV-be, a testület titkára és a PB tagja lett. Október 25-től a KV első titkára, október 28-tól a KV elnökségének elnöke. 1956. október 30-tól, formálisan november 4-ig, államminiszter Nagy Imre kormányában. November 11-én újjáalakította az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottságát, decemberben megalakult az ideiglenes KB. Az MSZMP 1957. június 27-29-i értekezletén a KB és a PB tagjává, egyben első titkárrá választották (1985-től a tisztség neve főtitkár). 1956. novembertől 1958. január 28-ig, majd 1961. szeptember 13. - 1965. június 30. között miniszterelnök. 1958. január 28. — 1961. szeptember 13. között államminiszter volt. 1958-tól élete végéig országgyűlési képviselő, 1964-1989 között a Hazafias Népfront Országos Tanácsa, 1965. november 11. - 1989. július 6. között az Elnöki Tanács tagja. 1962 augusztusában Rákosit és Gerőt kizáratta a pártból. 1962-re elérte a mezőgazdaság teljes kolletivizálását. 1968-ban bevezette a gazdaságirányítás racionalizálását megkísérlő új gazdasági mechanizmust. Hozzájárult az 1968. augusztusi „prágai tavasz” magyar részvétellel történő leveréséhez. 1977-1978-ban kiszorította a PB-ből baloldali ellenfeleit. Az 1988. május 20-22-i pártkonferencián kimaradt a PB-ből. 1988. májustól a pártelnöki posztot töltötte be. Egyre súlyosbodó betegsége miatt 1989. április 12-i KB ülés után utolsó tisztsége alól is felmentették.; 42,479 Kállai Gyula (Berettyóújfalu, 1910. június 1. - Budapest, 1996. március 12.): politikus, újságíró, országgyűlési képviselő. Az MKP propagandaosztályának vezetője 1945. januártól. A KV tagja (1945. február - 1951. május), osztályvezetője (1946. szeptember - 1949. június). Nemzetgyűlési képviselő (1945. április- 1951), országgyűlési képviselő (1958- 1990). A miniszterelnökség adminisztratív államtitkára (1945. június-július), politikai államtitkára július—novemberben. A Tájékoztatásügyi Minisztérium politikai államtitkára (1945. november- 1947. május). Külügyminiszter (1949. június 11. — 1951. május 12.). 1951. április 20-án letartóztatták, és a Kádár-perben 15 évi fegyházra ítélték. Szabadulása után 1954-ben rehabilitálták. A Kiadói Főigazgatóság igazgatója 1954-1955- ben. Népművelési miniszterhelyettes (1955. február 19. - 1956. október 31.). A KV tagja ismét 1956. júliustól, egyben a tudományos és kulturális osztály vezetője. A PB és a titkárság tagja 1956. október 24-28. között. A második szovjet intervenció után csatlakozott Kádár Jánoshoz. Az MSZMP Ideiglenes Intézőbizottsága, majd a PB tagja (1956-1975). Ideológiai KB-titkár (1957. február - 1959. december). 1958-1961-ben a Társadalmi Szemle című folyóirat főszerkesztője. Művelődési miniszter (1957. március 1. - 1958. január 28.), államminiszter (1958. január 28. - 1960. január 15.), miniszterelnök-helyettes (1960. január 15.- 1965. június 30.), majd miniszterelnök (1965. június 30. 1967. április 14.). Az Országgyűlés elnöke (1967. április 14. - 1971. május 12.). Az Elnöki Tanács tagja (1967. április - 1989. október), a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnöke (1958. január - 1989. március).; 88, 518 Kender István (?-?): ügyintéző. A szociális konyha belső ügyintézését támogatta önzetlenül 1945 decemberében.; 362 Kis Lajos (?-?): gazda (6 holdas 1948); 299 Kollár Lajos (?-?): gazda (12 holdas 1948); 299, 307 622