Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Összefoglaló
A magánjavak miniszteri biztosa 1949-ben a bajai múzeumnak juttatta a Ladik-Barkóczy könyvtárat. Ez év február 6-án megnyílt a Rudnay-müvésztelep tagjainak gyűjteményes kiállítása, március 13-án pedig a Magyar-Szovjet Művelődési Társulat kultúrnapja jelentett nívós eseményt. A város közegészségügyi helyzete a felszabadulást követően sem javult számottevően. Magas volt a szív- és érbetegségben, valamint a tbc-ben meghaltak száma. A fertőző betegségek ellen védőoltással védekeztek. Az oltóanyagot a városi közkórház laboratóriumában állították elő. A városi egészségügyi intézmények közül a közkórház súlyos elhelyezési gondokkal küszködött. Fűtőberendezése, vízszolgáltatása és áramellátása még 1946 májusában sem működött. A közkórház anyagi helyzete a forint 1946. augusztus 1-jei bevezetéséig válságos volt. Hasonlóan nehéz körülmények között dolgozott a Tüdőbeteg-gondozó Intézet, a Nemibeteg-gondozó Intézet és az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) bajai fiókállomása. A mentőszolgálati feladatokat és a városi közellátás áruszállítási feladatait a helyi tűzoltók látták el 1945- 1948 között. 1948-ban kezdett működni az Országos Mentőszolgálat bajai mentőállomása. A vidéki mentőszolgálat és betegszállítás 1947 májusától indult meg. A Zöldkeresztes Egészségvédelmi Intézet védőnői családlátogatásokat végeztek, emellett az intézet végezte 1945-től 1947 májusáig a gyermekek szűrővizsgálatát. A közkórház osztályai - a gyermekosztály és a szemészet kivételével - csak 1946 áprilisától kerültek vissza régi helyükre. A Nemibeteg- gondozó Intézetben 1947 májusától indult meg a penicilinnel történő gyógykezelés. A Tüdőbeteg-gondozó Intézet megkezdte a tanulók tbc-szűrését. Az OKI bajai fiókállomása ugyancsak 1947 májusában indította meg Baján a maláriaellenes küzdelmet, és 1948 februárjától már bacilusgazda-vizsgálatokat is végzett. Ez év májusában készült el a városi fertőtlenítőintézet, amely lehetővé tette a rendszeres fertőtlenítést, és a legszegényebbeknek tisztasági fürdőként is szolgált. Az ifjúság hasonló igényét az ekkorra helyreállított iskolafürdő elégítette ki. A közkórház orvosai a nagy betegforgalom miatt 1948 júliusában arra kényszerültek, hogy a félig gyógyult betegeket hazaküldjék, mert csak így tudták ellátni a súlyosabb és sürgősebb eseteket. A városi or746
