Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Személynévmutató
Türr István (Baja, 1825. augusztus 11. - Budapest, 1908. május 3.): katonatiszt, politikus. 1842-ben belépett a császárikirályi hadseregbe. 1848-tól hadnagyi rangban szolgált. 1849januárjában Észak- Itáliában átszökött a piemonti csapatokhoz. A novarai vereség (1849. március 23.) után Badenbe menekült, ahol részt vett a forradalomban. Ezt követően többnyire Svájcban és Piemontban élt. Rövid időszakokat Londonban és Párizsban töltött. Harcolt a krími háborúban, 1856 elején angol ezredesként Bukarestben a megszálló osztrák hatóságok letartóztatták, és hadbíróság elé állították, de az angol kormány közbenjárására a halálos ítéletet örökös száműzetésre változtatták. 1859-ben Garibaldi alpesi vadászainak soraiban küzdött. A Brescia körüli harcokban súlyosan megsebesült. 1860 májusában Garibaldi hadsegédjeként, majd a hadsereg főfelügyelőjeként részt vett Szicília és Dél-Itália felszabadításában. Garibaldi altábornaggyá, Nápoly elfoglalása után a város katonai és politikai kormányzójává nevezte ki. Rangját az olasz kormány megerősítette. 1866- ban Poroszországban tárgyalt a Magyar Légió felállításáról. A kiegyezés után hazatért. 1868-1869-ben, mint a francia császári család rokona (III. Napóleon unokahugát vette feleségül), egy poroszellenes koalíció létrehozását kívánta elérni. Az 1870-1871. évi porosz-francia háború után a gazdasági életben igyekezett érvényesülni. Nevéhez fűződik a Ferenc-csatorna továbbépítése és a Korinthoszi-csatorna építésének megkezdése.; 83, 85, 244, 279, 445, 481, 498 Ú Újsághy Pál, dr. (?-?): gyermekgyógyász-főorvos. A Miniszterközi Bizottság 1947-ben helyezte vissza újra az állásába. A városi közkórház gyermekgyógyászati osztályának osztályvezető főorvosa volt 1943-1976 között.; 110, 237, 402 V Vadas Sára, dr. (Vas Zoltánná) (Torda, 1903. november 30. - Budapest, 1975. november 17.): orvos. Vas Zoltán első felesége. 1931-től a moszkvai orvostudományi egyetemen tanult, ahol pártvezetőségi tag is volt. 1937-ben orvosi diplomát szerzett; 1937-1941-ben Moszkvában körzeti orvos, 1941-1942-ben Ufában belgyógyász, majd orvosszázadosként a Vörös Hadseregben szolgált. A Nagy Honvédő Háború idején felderítő a voronyezsi fronton, utóbb politikai tiszt. 1943-1945-ben a juzsai hadifogolytáborban a foglyok politikai nevelésével foglalkozott és pártoktató munkát végzett. 1945-ben tért haza, és az MKP tagja lett. A Népjóléti Minisztériumban miniszteri tanácsos, a felügyeleti osztály osztály- vezetője, tagja a minisztérium MKP- vezetőségének. A Nemzeti Segélyben a gyermekek megmentésével foglalkozott, és szervezte az alakuló nőmozgalmat. A MNDSZ országos vezetőségének tagja lett, és az egészségügyi kultúra terjesztésével, a gyermekegészségügy fejlesztésével foglalkozott. Társadalmi munkatárs a Magyar Vöröskereszt Országos Központjában, 1968-tól a Családi Lap szerkesztőbizottságának tagja. 1950- 1955-ben az MDP agitációs és propagandaosztályának munkatársa, 1955-1956- ban a Budapest, Vili. kerületi Vas utcai Balassa János Kórház igazgató-főorvosa. 1957-től 1968-ig, nyugdíjazásáig a budapesti Közegészség- és Járványügyi Állomás higiénikusa, csoportvezető főorvosa volt.; 125, 127, 290, 502 Varga R. (?-?); 220, 296 637
