Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Személynévmutató
sal! (1943), és generalisszimusz (1945). Az OSZDMP tagja 1898-tól. Részt vett az 1905- 1907-es forradalomban. Az OSZDMP KB Orosz Irodájának tagja (1912-1913). 1902-1917 között többször letartóztatták és száműzték. 1912 májusában részt vett a Pravda megindításában, 1917-től a lap egyik szerkesztője lett. 1917 októberében a forradalom egyik vezetője Szentpéterváron. A nemzetiségi ügyek (1917-1923), és az állami ellenőrzés népbiztosa (1917—1922), az SZKP KB főtitkára (1922-1953). A Népbiztosok Tanácsa és az Állami Honvédelmi Bizottság elnöke 1941-től, honvédelmi népbiztos, a Vörös Hadsereg fő- parancsnoka 1941-től. Az SZKP KB-nek 1917-től, a PB-nek 1919-től tagja. Elméleti hibái a marxizmus eltorzulásához, politikai diktatúrája a szocialista törvényesség durva megsértéséhez, tömegy- gyilkosságokhoz, kegyetlen népelnyomáshoz vezettek. Fő felelőse a koncepciós pereknek. Tevékenységét, a körülötte kialakult személyi kultuszt az SZKP XX. kongresszusa ítélte el.; 436, 560 Sztrikinácz János (? - ? Baja, 1949): politikus, igazolóbizottsági tag, nemzeti bizottsági tag, törvényhatósági bizottsági tag, közigazgatási bizottsági tag. A Nemzeti Parasztpárt tagja 1945- től. Tagja a Baján 1945. január 27-én alakult Nemzeti Bizottságnak. A NPP 1945. május 12-én Baja város törvény- hatósági bizottságába delegálta rendes tagnak. Törvényhatósági bizottsági tag 1945-1948-ban. 1948. május 12-től a Bajai Közigazgatási Bizottság rendes tagjai közé választották. Ugyanezen a napon a városi törvényhatósági bizottság a kisgyűlés rendes tagjává is megválasztotta. A kisgyűlésnek 1949-ben is tagja maradt. Vadászszerencsétlenség áldozata lett 1949-ben.; 48, 516 T Takáts Endre, dr. (Apátfalva, 1907. július 27. - Veszprém, 1984. szeptember 21.): tanár, levéltáros, polgármester, megyei kormányzó, múzeumigazgató, levéltárigazgató. 1925-1930 között a bécsi Rudolf Tudományegyetemen teológiai tanulmányokat folytatott. Hazatérve, 1937. szeptember 1-jétől 1943. november 30-ig, a szegedi Baross Gábor Gyakorlógimnáziumban hittanár lett. 1939-1941 között a szegedi tudományegyetemen bölcsészettudományi doktorátust, emellett 1941-ben középiskolai történelem-földrajz szakos tanári oklevelet is szerzett. 1941-től szaktárgyait oktatta a gimnáziumban. Az egyházi szolgálatból történt kilépése után a levéltárosi pályát választotta. 1943. december 11-től az újonnan szervezett Baja városi főlevéltárnoki állást töltötte be. Levéltári gyakorlatát a Magyar Országos Levéltárban kezdte, majd Őrt János nagyváradi főlevéltárnok mellett folytatta. 1944-ben visszatért állomáshelyére. 1944. október 22. - 1945. január 27. között Baja város polgármestere. E tisztsége mellett Paskovszky gárdaőrnagy még a Magyarországhoz került Bács-Bodrog vármegye kormányzásával is megbízta, mint gubernátort. Baja törvényhatósági bizottsága 1946. július 31-én a közszolgálatból elbocsátotta, majd az augusztus 30-i közgyűlés végelbánás alá vonta. 1947-1950 között a Bajai Városi Múzeum vezetője. A Levéltárak Országos Központja 1950. december 4-én a Soproni Állami levéltárba helyezte. 1957. október 17-ig ennek az intézménynek volt a vezetője. 1956. október 27-én megválasztották a soproni Ideiglenes Nemzeti Tanács vezetőjének. 1956 novembere és 1957 márciusa között Sopron Városi Tanács VB elnök634
