Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

Mellékletek - Személynévmutató

március - 1948. augusztus) sokszor törvénytelen eszközökkel segítette pártja térnyerését a közigazgatási apparátusban és a közéletben. Belügyminisztersége alatt történt a B-listázás végrehajtása, 1500 egyesület, kör, civil szerveződés feloszlatása, az FKGP szétverésére konstruált ún. köztársaság-ellenes ösz- szeesküvés felnagyítása, és az 1947. augusztusi választások ún. kékcédulás csalássorozata. Párton belüli súlya fokozatosan csökkent. 1948. augusztustól külügyminiszter, 1949. februártól az újjászervezett Magyar Függetlenségi Népfront főtitkára is volt. 1949. május 30-án hamis vádak alapján letartóztatták, júniusban kizárták a pártból, megfosztották parlamenti mandátumától és miniszteri tisztétől. Kirakatperben 1949. szeptember 24-én halálra ítélték és kivégezték.; 42, 479, 567, 569

Rákosi Mátyás; 1904-ig Rosenfeld (Ada, 1892. március 9. - Gorkij (Szovjetunió), 1971. február 5.): politikus. Az 1940-es évek elején magyar kommunista emigráció vezetője Moszkvában. 1945-ben tért haza. Az MDP Zala vármegyei nemzetgyűlési képviselője 1945-1947, majd ennek a megyének országgyűlési képviselője 1947-1957 között. Az MKP (1945-1948), majd az MDP főtitkára (1948-1953), illetve első titkára (1953— 1956). A koalíciós kormányokban mi- niszterelnök-helyettes-államminiszter (1945. november 15. - 1949. szeptember 5.), majd a Minisztertanács elnökhelyettese (1949. szeptember 5. - 1952. augusztus 14.). 1950-ben Rákosi Mátyás, Gerő Ernővel és Farkas Mihállyal együtt megalakította a párt vezető testületéi előtt is titokban tartott Honvédelmi Bizottságot. Az ÁVH 1951-1953 között szervezetileg is az ő felügyelete alá tartozott. A miniszterelnöki posztot 1952. augusztus 14. - 1954. július 4. között töltötte be. A Hazafias Népfront alelnöke 1954-1957

között. Döntő felelősség terheli a törvénysértő perekért, a személye körül Sztálinéhoz hasonló személyi kultusz kialakításáért, a súlyos politikai hibáiért. Magyarországon 1956. július 18-án minden párttisztségéről lemondatták, 1957 májusában megfosztották parlamenti mandátumától, 1962. augusztus 15-én pedig kizárták a pártból. 1957—1971 között a Szovjetunióban élt.; 44, 45, 48, 301,321,516, 530

Reisinger Ferenc (Pusztahídvég, Sarud, 1880. január 28. -Budapest, 1955. november 30.): asztalos, szociáldemokrata politikus, nemzetgyűlési, majd országgyűlési képviselő. 1922-1935 között valamennyi parlamenti választáson elindult a miskolci választókerületben, és mindannyiszor mandátumhoz jutott. Az 1945. november 4-i országgyűlési választásokon Borsod- Gömör, Zemplén és Abaúj vármegyei választókerületben újra képviselő lett. 1945. november 23-án az SZDP titkárságának az ajánlására kinevezték belügyi politikai államtitkárrá. Hatáskörébe tartozott a közigazgatási főosztály, ezen belül a vármegyei, a községi és a városi ügyosztályok felügyelete, ami akkor a B-listázás ellenőrzését is jelentette. A kommunisták által vezetett Belügyminisztériumban lehetetlen volt az SZDP irányvonalának érvényesítése, számos intézkedésről, áthelyezésről, kinevezésről csak utólag értesült. 1947. június 14-én visszahívták az államtitkári pozícióból, egyúttal országos erdészeti felügyelővé jelölték. Posztját július 3-án foglalta el. Az 1947. augusztus 31-i országgyűlési választásokon megőrizte borsodi mandátumát. 1948 júniusában átigazolták a Magyar Dolgozók Pártjába. 1950-től visszavonult a politikai élettől.; 572

Rostás Sándor (?-?): politikus, törvény- hatósági bizottsági tag. Az MDP köz- igazgatási felelőse. Törvényhatósági bi631