Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
Mellékletek - Személynévmutató
Kossá István (Balatonlelle, 1904. március 31. -Budapest, 1965. április 9.): politikus, szakszervezeti vezető. A szovjet csapatok bevonulása után 1945-1950 között az MKP, illetve az MDP KV, a Titkárság és a PB tagja. Országgyűlési képviselő 1945-től haláláig. A Szakszervezeti Tanács főtitkára 1945-1948-ban. Iparügyi miniszter (1948. augusztus 5. - 1949. június 11.), pénzügyminiszter (1949. június 11. — 1950. február 25.). A kohó- és gépipari miniszter első helyettese (1950. december 16. - 1951. májusban). Az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke (1951. május - 1952. január). Kohó- és gépipari miniszter (1952. január 5. - december 6.), általános gépipari miniszter (1952. december 6. - 1953. július 4.). A Munkaerő-tartalékok Hivatala elnöke (1953. július -1954. december), az Országos Tervhivatal első elnökhelyettese (1954. december — 1956. október). Nagy Imre kormányának pénzügy- minisztere 1956. október 27-31. között. A szovjet intervenció megindulásakor, 1956 novemberében, csatlakozott a Kádár-féle vezetéshez. A Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány tagjaként 1956. november 12. - 1957. május 9. között pénzügyminiszter. 1957. május 9. - 1963. december 7. között közlekedés- és postaügyi miniszter. 1957. februártól - 1965. április 9-ig az MSZMP KB tagja. 1945- től a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának tagja.; 42, 479 Kossuth Lajos, udvardi (Monok, 1802. szeptember 19. - Torino, 1894. március 20.): ügyvéd, politikus, pénzügyminiszter, országgyűlési képviselő, kormányzóelnök. Az 1832-1836-os országgyűlésen a távollévő főrendek követe. 1832. december 17-től 1836. május 2-ig szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat. Az országgyűlés berekesztése után a Törvényhatósági Tudósításokat szerkesztette, dacolva az ismételt tilalmakkal. Emiatt 1837-1840 között börtönbe kerül. 1841. január 2-tól átveszi a Pesti Hírlap szerkesztését és folytatta azt 1844-ig. Közreműködött a Magyar Kereskedelmi Társaság és a Gyáralapító Társaság megszervezésében. 1844 októberében alapította a honi ipar támogatására a Védegyletet, amelynek ügyvezető igazgatója lett. 1847-ben kezdeményező szerepet játszik az Ellenzéki Párt megalapításában. 1848-ban a Batthyány- kormány pénzügyminisztere. Július 2-tól az 1. (belvárosi) kerület (Pest város) országgyűlési képviselője. Szeptember 15-től az OHB tagja, október 8-tól annak elnöke. 1849. április 14-én javasolta a Habsburg-ház trónfosztását, amelyet az országgyűlés meg is szavazott. 1849. április 14. - augusztus 11. között kormányzóelnök. Augusztus 11-én a katonai és a polgári hatalmat Görgei Artúrra ruházza át. A szabadságharc bukása után élete végéig emigrációban él, 1865-től Turinban.; 43, 288, 444 Kovács Máté, dr. (Hajdúszoboszló, 1906. november 11. - Budapest, 1972. augusztus 23.): könyvtáros, irodalomtörténész, művelődéspolitikus. A debreceni Tisza István Tudományegyetemen középiskolai tanári oklevelet (1931), ugyanitt bölcsészdoktori oklevelet szerzett (1940). Közben a párizsi Sorbonne-on is tanult (1927-1928, 1929-1930). Az irodalomtudományok kandidátusa (1968). - A nyíregyházi Kossuth Lajos Gimnázium, a nyíregyházi városi kereskedelmi fiúiskola és a debreceni Fazekas Mihály Gimnázium rendes tanára (1931-1943). A debreceni tankerületi főigazgatóság és az Országos Köznevelési Tanács munkatársa (1943-1945). A Nemzeti Parasztpárt (NPP) tagja (1945-től), az országos vezetőség tagja (1945-1949), a párt nagy-budapesti szervezőtitkára, majd elnöke (1945-1949), a Politikai Bizottság tagja (1947-1949), az NPP országgyűlési képviselője (Bp., 1947-1949). A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium 623
