Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

Mellékletek - Régi kifejezések, fogalmak, elnevezések, hivatalok

ben építtetett, emeletes, alagsorral is rendelkező, 20 ágyas magánszanatórium a Kis patak utca sarkán. A szanatóriumot 1940-ig maga a tulajdonos vezette. 1940- ben felajánlotta megvételre a városnak. 1942-ben Bajának adományozta intéz­ményét és itt később gyermekosztály lé­tesült. A szanatóriumot a második vi­lágháború idején háborús célokra vették igénybe. A városi közkórház gyermek- osztálya csak 1947 júliusában foglalhatta el régi helyét ebben az épületben. Belső berendezéseinek helyreállítása 1948 má­jusára készült el. Névadója dr. Róna Dezső (Felsőszenti- ván, 1876 - ?, 1952) orvos 1904-től a ba­jai izraelita kórház főorvosa, 1907-től az igazgatója volt. Ugyancsak 1907-ben lett a városi kórház igazgató-főorvosa. A közkórházat 200 ágyasra bővítette. Az 1930-as évek végére ez a szám 640 ágyra bővült. 1938-ban a városi közkórházban már 9 osztály működött. Rubeóla rózsahimlő, rózsakiütés: Ví­rusos fertőző betegség. Cseppfertőzéssel terjed, rövid lefolyású, enyhe tünetekkel (hőemelkedés, nyaki nyirokcsomó-duz­zanat, a bőrfelszínből kiemelkedő apró, rózsaszín kiütések) jár. Súlyos szövőd­mény (pl. agyvelőgyulladás) ritka. Lap- pangási ideje 14-22 nap. Terhes nő fer­tőződésekor a magzat is fertőződhet, ez különösen a terhesség első harmadában súlyos fejlődési zavarokat okozhat. A ru­beólafertőzés terhességmegszakítást is indokolttá tehet. Rudnay-művésztelep: Működését 1946. november 1-jén kezdte meg. Első bemu­tatkozó kiállítását 1946. december 22. és 1947. január 4. között tartotta. Később ezt számos kiállítás követte. A művész­telepen a kezdetektől Pázdmándhegyi Bak János (1913-1981), Kun István (1908-1980) és Bácskai Mikii Ferenc (1921-2013) festőművészek alkottak. 1947 júliusában csatlakozott hozzájuk a Budapestről Bajára leköltöző Rudnay Gyula is, aki ettől kezdve átvette a mű­vésztelep irányítását. A telep az Arany János utca 1. szám alatti Grünhut-házban működött. 1946. november 1-je és 1947. július 1-je között a fenti házat bérelte a város a tulajdonosoktól. Az épületet 1947-ben a város 60 000 Ft-ért megvá­sárolta, de a művésztelep a továbbiak­ban is itt nyert elhelyezést. Baja város törvényhatósági bizottsága csak 1949. március 25-i közgyűlésén mondta ki a művésztelep végleges megalapítását. Ez azt jelentette, hogy Rudnay Gyula veze­tésével egy családos és két egyedülálló festőművész dolgozhatott itt. A művész­telep célja a haladó képzőművészet ered­ményeinek a nép széles rétegei közé való eljuttatása volt. Ezt a célt a havonta ren­dezendő ismeretterjesztő előadásokon kívül a bajai üzemekben tartandó bemu­tatásokkal, továbbá a Baján és környékén rendezendő kiállításokkal kívánták elér­ni. Emellett még a város a művésztelep fenntartása révén alkalmat és lehetőséget kívánt nyújtani a város és környéke népi származású tehetségeinek képzésére is. Célkitűzés volt, hogy nyaranta 15 kép­zőművészeti és 15 iparművészeti főisko­lai hallgató részesüljön Baján festészeti képzésben, június 15. és szeptember 15. között. A művésztelep tagjainak köteles­sége volt a bajai Rudnay Képzőművészeti Szabadakadémia művészeti óráinak díj­talan ellátása a Kultuszminisztérium Sza­badművelődési Ügyosztályának utasítá­sai szerint, ismeretterjesztő előadások­kal, kiállításokkal tartoztak a város és környéke közönségének művészeti íz­lését fejleszteni. A művészek legfeljebb három évre nyertek ide beutalást, de ez újabb pályázaton való részvétel útján további egy évvel meghosszabbítható volt. A művésztelep felügyeleti szer­ve a Vallás- és Közoktatásügyi Minisz­térium Művészeti Ügyosztálya, 1950­603

Next

/
Thumbnails
Contents