Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

DOKUMENTUMOK - A törvényhatósági bizottsághoz intézett polgármesteri jelentések

hogy közgyűlésünk szinte ünnepélyes jelleget nyert, akkor engedjék meg, hogy egy beszámolót adjak Önöknek arról, amely nemzetünknek, egyúttal nekem is őszinte szívügyem.

Amikor városom gondját magamra vettem, tudtam azt, hogy mi vár rám. Jól ismertem a várost. Tudtam mi volt, és tudtam, hogy mi pusztult el belőle. És ez a közvetlen élmény szabta meg azóta is [a] magatartásomat, és ez adta meg számomra az újjáépítés első irányvonalát. És ma, amikor már odáig jutottunk, hogy komoly országépítésről beszélünk, és a hároméves terv lebeg a magyar dolgozók [szeme] előtt, el kell ismernünk azt is, hogy a sok nehézség közepette is már igen komoly eredményeket értünk el. Bizonyos, hogy kibontakozás és haladás van.

És ma, amikor a hároméves terv kibontakozásáról kívánok Önöknek részletes beszámolót adni, akkor költségvetésünk ágazatainak csoportosítása szerint vezetem végig a törvényhatósági bizottságot az elért eredményekhez.

Baja város közegészségügyi helyzetéről 1947. évi augusztus hó 1-jétől 1948. április hó végéig terjedő időre vonatkozóan jelentem:

Baja város egészségügyi helyzete általánosságban véve híven tükrözi azt az állandóan emelkedő irányzatot, amely a felszabadulás óta országos viszonylatban is jellemzi az ország közegészségügyi helyzetét. A háborús pusztítás következtében tönkrement egészségügyi intézmények és szervek fokozatosan helyreálltak, úgy, hogy jelenleg ezek teljesítőképessége általában elérte, sőt bizonyos vonatkozásokban már meghaladta a béke [előtti] színvonalát. Igazolják ezt a fertőző betegségek számarányának kedvező alakulása, és a népmozgalmi adatok. Az egészségügyi helyzet megnyugtatóan alakult. A vérhas és a hastífusz megbetegedéseinek száma alatta maradt a más években hasonló időszakban előforduló megbetegedéseknek. A hastífusz megbetegedések közül több a Baján átutazó hajósok közül került ki. A megbetegedettek környezetében végrehajtott széles körű védőoltásokkal sikerült a behurcolt betegség elterjedését megakadályozni. A vörheny és a roncsoló toroklob esetei szórványosan fordultak elő. A súlyosabb fertőző megbetegedések közül 7 gyermekbénulásos eset fordult elő. E megbetegedések egy részét képezték annak az országos jel453