Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)
DOKUMENTUMOK - A törvényhatósági bizottsághoz intézett polgármesteri jelentések
Jelenleg a háborús személyi veszteségek összeírását végezzük, amelynek alapján az eddig be nem jelentett igényeket is tárgyalás alá vehetjük. A népjóléti bizottság megindította a hadifogságból még haza nem tért katonai és polgári személyek összeírását is. Az összeírás orosz és magyar nyelven történik. A kérdőíveket a Külügyminisztérium juttatja el azokhoz a szovjet hatóságokhoz, akik a hadifoglyok hazabocsátását intézik. A városi szeretetház múlt év decemberében saját helyiségeiből kiköltözni kényszerült, mert azokra a közkórháznak szüksége volt. Ideiglenesen a pénzügyőri laktanyában helyezkedett el, majd onnan február folyamán a járásbíróság épületébe költözködött. A szőkébb férőhely következtében a gondozottak felét részben hozzátartozóikhoz vittük, részben külső gondozásban helyeztük el. A szegénygondozó nővérek távollétében Molnár Ferenc és Tuzson János urak látták el [a gondozásukat], akiknek odaadó emberbaráti munkájukért ezúton is köszönetemet fejezem ki. Jelenleg a szeretetház szomszédságában lévő házakban gondozzuk azokat a tagokat, akiknek [a] részére helyet tudtunk biztosítani. Reméljük, hogy a tavaszi hónapokban a szeretetház eredeti helyiségeibe költözhet, és akkor a gondozásba vehető egyének száma megkétszereződik. Bár a közsegélyezésről szóló rendelet letért az illetőségi alapon való szegénygondozásról, mégis fokozatosan megvalósítjuk, hogy a szeretetházban elsősorban bajai, hozzátartozói nélkül [maradt] elaggottakat vegyünk gondozásba. A népjóléti ügyosztály közsegély-szabályrendeletet készít elő, amellyel a szegénygondozást gyökeresen rendezzük. Külön kell megemlékeznem a szociális konyháról, amely a város történetében önálló fejezetet érdemel. Mindnyájunk előtt ismeretes az az áldozatkész, fáradtságot nem ismerő munka, amely ott a múlt év december 8[-a] óta folyik. A város társadalmának minden rétege kivette részét a munkából, amelynek célja volt, hogy a hadifogságba esett, részben a városban dolgozó, részben pedig az itt átutazó véreinket meleg étellel lássa el. Esőben, hóviharban, a Duna jegén keresztül gyenge női kezek vitték az erőt adó ételt 361
