Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

DOKUMENTUMOK - A törvényhatósági bizottsághoz intézett polgármesteri jelentések

tudták mihez kezdjenek, megközelítő képet alkothatunk arról, hogy mit kellett vállalnia annak, akiben volt elég elszántság - a bátorság kevés volt ehhez - volt elég áldozatkészség ahhoz, hogy odaálljon az orosz katonai parancsnok elé, és meg merje mondani, hogy ő ennek az ellenségként legyőzött, lealázott, magára hagyott városnak a vezetője, hogy odaálljon a város lakossága elé, és állja a panaszokat, kísérelje meg azok orvoslását, küszködjön a rászakadó emberfeletti feladatokkal, puszta kézzel sötétben vag- dalkozva, hisz az akkori bizonytalanságban szinte nem volt megállapítható, mi a valóságos feladat, és mi abban csak rémlátomás.

Ezt vállalta az, kit a bevonuló hadsereg parancsnokának felhívására a városi közigazgatás itt maradt tisztviselőgárdája október 22-én polgármesternek választott, és aki a Kommunista Párt 11 tagjából, és további tíz tagból, [a] november 11-én megalakult úgynevezett városi tanáccsal együtt irányította a város vezetését egészen ez év január 27-ig, amikor a városi tanács a Nemzeti Bizottság megalakulásával megszűnt, illetve ez év február 5-ig, amikor elődöm lemondása folytán helyébe én kényszerültem a polgármesteri székbe.

Nem szándékozom az elmúlt hét hónap történetét részletesen ismertetni, de meg kell jegyeznem, hogy a bevonulás alkalmából semmiféle rendzavarás nem történt. A város lakosságának fegyelmezett voltát fényesen igazolja az a tény, hogy sem a városi köz- igazgatás és rendfenntartási szervezet gazdátlanságát, sem a hadműveleti változást úgyszólván senki - nem illeti tisztelet a kevés kivételt - semmiféle rendzavarásra, fosztogatásra fel nem használta. Ebben azonban a lakosság érdemén felül a 11-es tanácsnak, és a Vörösőrségnek az érdemeit is el kell ismerni.

A városi tanács megalakulásával és a közigazgatási szervezet megindításával egyidejűleg már gondoskodni kellett a rend fenntartásáról, valamint a közellátás biztosításáról is. A rendfenntartás céljára előbb polgárőrség, illetve október 27-én a városi közigazgatástól teljesen független Vörösőrség alakult, mely kezdetben az orosz hadsereg közmunkaigényeinek kielégítésével, és a katonai elszállásolással is foglalkozott.

339