Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

BEVEZETŐ - Baja polgármesterei

zetőként a reakciós törvényhatósági bizottságnak is tagja volt, s mint ilyen személyt a munkásosztály forradalmi megmozdulásainak a letörésére használták fel, lásd a bajai földmunkások egyik sztrájkjának leszerelését.

Mindezek ellenére a MDP támogatta őt, mert nem ismerte fel ezeket az üzelmeit. 1945-től, polgármesteri funkciójának betöltésétől kezdve végig a négy esztendő alatt következetesen kidomborult megvetése és mélységes gyűlölete a munkásosztállyal szemben. Az MDP-t és a tömegszervezeteket nem támogatta. (...) Munkásokat következetesen nem akart bevenni a városházára, mondván, hogy neki jó szakemberekre van szüksége, ugyanakkor számos régi fasiszta tisztviselőhöz görcsösen ragaszkodott, sőt ezek védelmében egészen odáig ment, hogy egy esetben le akart mondani a polgármesteri tisztségéről.

A Nemzeti Szálló megvételénél súlyosan megsértette a város érdekeit, mert ahelyett, hogy igénybe vette volna a város részére az elhagyott romingatlant, a Takács-család iránti tiszteletből 200 000forintot dobott ki a város dolgozóinak pénzéből. (...)

A városi munkák kiadásánál a becsületes dolgozó kisiparosokkal és a kisipari szövetkezettel szemben előtérbe helyezte a jobboldali iparosokat. Amikor a piaci árak helytelenségére hívták fel a kommunisták a figyelmét, azt válaszolta, hogy a munkások, ha nincs pénzük a magas árat megadni, várják meg a piac végét, és akkor vásároljanak. (...)

A megyei bizottság Babies üzelmeit leleplezve megállapította, hogy az MDP-hez semmi köze, mellveregető, öntelt, hiú ember, akinek többet ért az osztályellenség dicsérete, mint a munkásosztály bizalma és szeretete. Babies elszakadt az MDP-től, és aki elszakad a párttól, az következetesen elszakad az osztálytól is, azt elárulva az ellenség embere, a dolgozók ellensége.

32