Kemény János: Baja thj. város 1944-1949. évi története a polgármesteri jelentések tükrében 1. - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2015)

TANULMÁNY - Mezőgazdaság

A városi kertészet lombhullás után folytatta az abbahagyott utcafásítást.227

A polgármester 1947 májusi jelentéséből szerezhetünk tudomást arról, hogy a város még 1946-ban a belső gazdasága részére egy cséplőgépet, egy aratógépet, egy villamos körfűrészt, amit fel is szereltetett, továbbá darálót, szecskavágót és morzsolót szerzett be. A szántásra és cséplésre használt traktort gumikerekekkel és pótkocsival szereltette fel, és engedélyt kért a közúti forgalomban történő fuvarozásra.

Miután az orosz katonai alakulatok elköltöztek Mátéháza- pusztáról, a városi szeszgyár az elhagyatottság következtében kb. 500 000 Ft kárt szenvedett, amit ismeretlen tettesek követtek el.228

A város tulajdonában maradt 100 kát. hold mátéháza-pusztai földön a már elvégzett cséplés adatai szerint 1947 júliusában holdanként átlag 7 q búza és 9 q rozs termett. Ez a terméseredmény messze felülmúlta a Mátéháza-puszta környéki gazdák által elért eredményt.229

A mezőgazdasági munkák menetét 1948 februárjában az árpában, zabban és különösen a burgonyában mutatkozó igen nagy vetőmaghiány akadályozta.230

Márciusban ehhez járult még a traktorüzemanyag-hiány, amelyet a gazdasági felügyelőség igyekezett elhárítani, de erőfeszítése nem járt eredménnyel.

Nem történt meg a gazdajegyzők kinevezése sem.231

1948 áprilisában a kedvező időjárás lehetővé tette a kalászosok, a burgonya, a cukor- és takarmányrépa elvetését. Ezek elvetését sikerült befejezni, de a kukoricáét még nem. Csak a takarmányoknak szánt területek maradtak szántatlanul.

Megkezdődött a szőlők metszése és a gyümölcsfák megtisztítása a rovaroktól. Április 27-én éjjel fagy volt, amely a szőlőkben 20-30%-os kárt okozott.

227 MNL BKML XXI. 501. Th. biz. ir. 20/2. Kig. 1946.

228 Uo. 8/2. Kig. 1947.

229 Uo. sz. n./Kig. 1947.

230 MNL BKML XXI. 502. c 14/18. Kig. 1948.

231 Uo. 14/23. Kig. 1948.

139