Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 2. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

Összefoglaló

A kötetek különleges forrásértékének érzékeltetése során utalni kell arra is, hogy a gazdasági életre vonatkozó adatok tömege mellett szinte egyedülálló módon dokumentálja a város és a környék demográfiai mozgását, bőséges anyagot nyújt a történelmi néprajz kutatásához, és merőben új megvilágításba helyezi a mezőváros szellemi-kulturális életét az a több mint kétszáz vers- és egyéb idézet, amely kiemelt helyet kapott. A forrásanyag egyik legnagyobb értéke az, hogy ennek alapján részleteiben is megismerhető a hódoltságban lévő mezővárosok különleges státusa. Jól kirajzolódik, hogy a középkorban kiharcolt jogokra és kialakult gyakorlatra alapozva már egy lényegesen fejlettebb, hatékonyabb közigazgatás és közösségi élet bontakozódott ki. A paraszti közösségek ezek birtokában tudtak évtizedeken át fennmaradni, lavírozni a török és a magyar állam jórészt szabályozott követelései, a magánföldesurak szolgáltatásai és az utolsó évtizedekben csaknem állandósuló rabló csapatok és reguláris hadseregek zsarolásai közepett. Egyben az adatok sora érzékelteti, hogy már a hódoltság utolsó évtizedeiben milyen következetesen törekedtek a magyar főurak földesúri jogaiknak érvényesítésére és bővítésére a hódoltság területén is. A rendkívül széleskörű forrásanyagon belül a tájékozódást részben a mezővárosi autonómia formálódását bemutató tanulmány, részben pedig a források használatát segítő apparátus segíti.