Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

PROBAE PENNAE 1645-1705 (tollpróbák)

Az első és második kötet együttes ára: 2000 Ft Aközel másfél száz kötet anyagából a leíró jellegű feljegyzéseket, a mezőváros szolgáltatásaival és gazdálkodásával kapcsolatos elszámolásokat, nyilvántartásokat adjuk közre. A lakosság egészét érintő lajstromokból csak néhány olyan található a forrásközlésben, amelyek demográfiai szempontból vagy a gazdálkodás struktúrájának érzékeltetése végett mellőzhetetlenek. A közreadott anyag forrásértékét több tényező növeli. Segítségével feltárul előttünk a világtörténelemben szinte egyedülálló sajátosság: bár az oszmán török hatalom fegyverrel meghódította Magyarország nagyobb részét, többi hódításaitól eltérően ezt nem tudta birodalmába beépíteni. Kénytelen volt tudomásul venni, hogy itt a nemesi vármegye a magyar törvények alapján ítélkezett, legfőbb ellenfele - a magyar király - a meghódított területeken is szedte az adót, az elmenekült magyar főurak megőrizték a hódoltságban levő birtokaik feletti jogaikat, folyamatosan megkövetelték a nekik járó szolgáltatásokat, a magyar pénz maradt a legfőbb fizetési eszköz. Bár a forrásközlés csak a kecskeméti levéltári anyagot érinti, valójában nem csak soktucatnyi környező településre, hanem kisebbnagyobb tájegységekre vonatkozó adatok tömegét is tartalmazza. A dokumentumok sora nyújt részletes tájékoztatást a kuruc, a francia, a török, a tatár és a magyar katonai egységek mozgásáról, környékbeli harcairól. A Homokhátság falvainak és mezővárosainak a törökök kiűzésében való közreműködését és áldozatvállalását a beválogatott anyag - hely hiányában - elsődlegesen csak illusztrálni, mintsem dokumentálni hivatott. A kötetek különleges forrásértékének érzékeltetése során utalni kell arra is, hogy a gazdasági életre vonatkozó adatok tömege mellett szinte egyedülálló módon dokumentálja a város és a környék demográfiai mozgását, bőséges anyagot nyújt a történelmi néprajz kutatásához, és merőben új megvilágításba helyezi a mezőváros szellemi-kulturális életét az a több mint kétszáz vers- és egyéb idézet, amely kiemelt helyet kapott.