Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A MEZŐVÁROSI AUTONÓMIA - Hatáskörök és feladatok

déglö ekkor még nem volt a városban, a tanács kénytelen volt önálló konyhát fenntartani, ahol ellátták élelemmel és itallal mind a hivatalos személyeket,

137 mind pedig a harácsoló katonák vezetőit. Tehát a hivatali helyiségek, a fogda, az istállók mellett ennek is megfelelő helyet kellett biztosítani. Ma már magyarázatra szorul, hogy a kommunális építkezés keretében említjük a gabonavermek kialakítását, de akkor ez a feladat általános és igen jelentős volt. A török ellen háborúk idején tucatjával készítették ezeket a város központjában és magán házaknál egyaránt.

13 Használati értékét jelzi, hogy 1677ben egy ház eladása után a telken lévő hat verem miatt per kerekedett, mivel a régi tulajdonos továbbra is bérbe adta azokat.

139 Ugyancsak a város gondoskodott a kocsma és a mészárszék épületéről, amelyek számottevő bevételt eredményeztek a város közössége számára. A kocsma mellett külön is említik a város pincéjét, ahol ugyancsak történt bor árusítása. A városon belüli magán jellegű építkezéseket a tanács figyelemmel kísérte. Minden bizonnyal régi gyakorlat megerősítését jelenti az 1678-ban készült, több más feladatot is rögzítő emlékeztető: „Bíró Uram nélkül Epületeknek el kezdésérül."

140 Az engedély nélküli építkezést a tizedeseknek jelenteni kellett, és azt megtorolták. Tűzrendészetről ekkor még nem beszélhetünk. Csak az elég gyakorta jelentkező tűzkárok mérséklésében tudtak valami keveset tenni a város vezetői. A tanács alighanem legszélesebb körű tevékenysége a város gazdasági életének szervezése és irányítása köré szerveződött. Ez annyira sokrétű volt, hogy valóban csak érinteni lehet a fontosabbakat. Első helyen a különféle puszták bérlését kell kiemelnünk, amelyekre részben a széles körű állattartás biztosítása érdekében volt szükség, részben pedig a budai pasa és tisztjei számára kötelező hatalmas tömegű széna előállítása tette ezt kötelezővé.

141 A század második felében Kőrössel versengtek a környező puszták bérletének megszerzéséért. Kecskemét nem ritkán 20 kun pusztát bérelt, hogy a rideg jószágtartáshoz a kellő feltételeket biztosítsa.

142 Utaltunk már arra, hogy a város régi határában a gazdák egy része pénzen vásárolt több száz holdas birtokokon gazdálkodtak. Annak érdekében, hogy minél többen részt vállalhassanak a városra nehezedő különféle munkák végzéséből és adók fizetéséből, a tanács őrködött azon, hogy az ingatlanok szertelenül ne halmozódhassanak fel a leggazdagabbak kezén. Az igavonókkal rendelkezők az üresen maradt részekből városadománya mezei kerteket, szántókat alakítottak ki, melyeket valóban a tanács jóváhagyásával vehettek birtokba.

143 így sok gazda Erről a gyakorlatról egy vers is beszámol: BKMÖL IV. 1504/m. 1663. 79. BKMÖL IV. 1508/c. 1689. 228-29. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 145-146. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 155. BKMÖL IV. 1510/a. 1685. 2, ill. 66. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 1996. 123. HORNYIK János, 1861.11.512. Uo. 289-291. IVÁNYOSI-SZABÓ Tibor, 2006. 10-25.