Iványosi-Szabó Tibor: Írott emlékek Kecskemét XVII. századi nyilvántartásaiból 1. 1633–1700 - Forrásközlemények 12. (Kecskemét, 2008 [!2009])

TANULMÁNY - KECSKEMÉT MEZŐVÁROSI AUTONÓMIÁJÁNAK KERETEI A XVII. SZÁZADBAN - A HÓDOLTSÁG - A török közigazgatás és bíráskodás

szállítani. A háborús években különösen nagy tömegeket követeltek: 1663-ban a budai pasa számára 1000 oka vajat kellett a kecskemétieknek szolgáltatniuk.

32 A békésebb esztendőkben is sokszor gondot okozott a szükséges vaj mennyiségének előteremtése. 1676-ban 400 oka vajat kellet rövid időn belül a pasa számára összevásárolni, amit részben a Duna-Tisza közének déli részéből „Ráczországból" kellett felvásárolni és Budára szállítani.

3j A török hadseregnek e térségben való megjelenése, a hadsereg ellátása érdekében hatalmas mennyiségű kenyérgabona és takarmány szállítására kötelezték e térség lakosságát is. Ezek olyan méreteket ölthettek, hogy a város gazdáitól szedett gabonatized nem fedezte a követeléseket. 1665-ben „Szabó Györgyöt, Szűcs Mátét és Szíjártó Mihályt felküldvén Budára az 147 fertály árpával..." A török közigazgatási viszonyokra jellemző, hogy „lógóra" 12 forintot, azaz kb. tíz fertály árpa árát szükségesnek tartott a főbíró kezükbe adni, hogy az őrök, írnokok lefizetésével, megvesztegetésével a kötelező szolgáltatást a defterdárhoz el tudják juttatni.

34 A súlyos követelések miatt a város a beszedett dézsmán túl időről-időre kénytelen volt további mennyiséget felvásárolni. 1664-ben 509 negyed, 1669-ben pedig 1938 negyed gabonát vásárolt fel a város a gazdáktól. Ez a mennyiség távolról sem volt kirívó. Ezt igazolja, hogy az 1677-1678-as gazdasági évben 2660 negyed gabona felvásárlására kényszerült a tanács.

36 Sok alkalommal a gyengébb termés vagy a szertelen követelés miatt más vidéken kellett ezeket beszerezni. A főbíró arra kényszerült 1682-1683 fordulóján, hogy „Bácskára, Tiszántúl küldvén emberséges embereket árpát keresni, venni." Néhány hónappal később pedig „Szentesre küldvén Szabó Lőrincet árpát venni, adtunk neki 14 aranyat. Garast 802, den. 8."

37 A török ellenes háborúk megkezdése után a keresztény seregek ellátása tovább nehezítette nemcsak Kecskemét, hanem a környező falvak életét is. Tekintettel arra, hogy ezek a követelések távolról sem szabályozott formában jelentkeztek, a város vezetői kénytelenek voltak megfelelő tartalékról gondoskodni. Ekkor még szinte kizárólag földbe vájt vermekben tárolták a gabonát. 1685-ben a másodbíró 13 gabonával teli verem helyét rögzítette feljegyzéseiben.

38 A következő években a hadak járása miatt számuk megtöbbszöröződött.

39 32 BKMÖL IV. 1508/c. 1663. 228-233. Ezek kb. 1200-1300 kg-nak, ill. kb. 500 kg-nak felelnek meg. 33 BKMÖL IV. 1510. 1676. 20-26. 34 BKMÖL IV. 1508/c. 1664. 129-157. Ezt a mennyiséget 20-22 szekérrel tudták felszállítani. Egy fertályba négy negyedet, egy negyedben két vékát számítottak. Tehát egy fertály nyolc vékával volt egyenlő (kb. 200-240 hl. gabonát tartalmazott.) Részletesebben 1. IVÁNYOSISZABÓ Tibor, 2006. 48-49. 35 BKMÖL IV. 1508/c. 1664. 310-312., ill. 1669.8-10. 36 Uo. 1677.254-261. 37 BKMÖL IV. 1510/i. 1682. 39-46. 38 BKMÖL IV. 1510/a. 1685. 2., ill. 66. 39 BKMÖL IV. 1508/c. 1689. Derékadó lajstroma 228-231. A különféle feljegyzések adatait összevetve megállapíthatjuk, hogy egy-egy veremben 6-9 fertály gabonát tároltak. Az itt jelzett vermekben tárolt gabona 750-800 mázsa körül lehetett.