Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 2. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (361-618.; Il.kötet)

kiáltással visszatért, a bécsi fiú Szabadkára hozatott, ez beszéli, hogy a hajón levő sereg az embereink által ütött zajtól annyira megrémült, hogy azt sem tudta, merre forduljon. Mindamellett gondolván, hogy Baja üres, a Dunán felfelé ide tartottak, de bezzeg a kiszálló hely felé közelítvén, a magtár mellett felállítva volt 18 fontossal üdvözöltettek, ekkor még keservesebb jajgatás hallatszott a hajókon, egymást érte az ágyú bömbölése, a hajó felfelé tartott, s az egyik lövés a kerekét, a másik a kémények egyikét úgy találta el, hogy a hajó megfordult, s alig bírt lassacskán felvánszorogni az új ásás felé, hol az elbújt embereink egyike, bizonyos Juhász nevü a kormányost lőtte le, némelyek állítása szerint. Több egy ágyúnknál nem is dolgozott, pedig volt több is e helyütt. Minő sértése lön a hajónak nem tudhatjuk. Ezt mind nem gondolák a gazfickók, hogy ily fogadtatásban részesülendnek, nem volt ám idejök még a kémeknek sem hírül vinni, mi van Baján, mert mindezen pompás szerek csak tegnap érkeztek Bajára, egy része éppen esti 9 órakor, tehát a tisztelgés igen-igen meglepő volt a monsieuroknak. Majd nem kalandoznak őkelmök többé oly kevélyen a szőke Dunánkon. Néhány ezer ember készen állt a csatára, a bajaiak végtelenül lelkesedettek, s elszántak. Ma Szekszárd felé Baján rettenetes ágyúzás hallatszott, Asbóth, és hihetőleg Aulich űzik a zsarnok csordáit.* Az elfogott vadász állításaként a híd, mely Mohácson készíttetik, alighanem a Drávára van szánva. Vajon lesz-e ideje a gonosz csordának rajta átszaladhatni. * Itt tévedésnek kell lenni, mert Aulich május 6-án Promontor és Tétény közt táborzott. Szerkesztő Közlöny Debrecen, 1849. május 12. 103. sz. 382-383. -Belföld 443. Szeremlei tábor, 1849. május 7. Sáfári József Pest megyei alkormánybiztos beszámolója a Márczius Tizenötödike hasábjain a Szeremle és Baja elleni május 6-i ellenséges támadásról Szeremlei táborból, 1849. május 7. Szeremle és Baja közönsége a május 6-i nemzeti függetlenségi ünnepélyt ágyúk durrogása és puskák ropogása által kétszeresen tette emlékezetessé... A Duna túlsó részén általellenben fekvő Bátán a megfutamodott ellenséges német és horvát seregek nagy számban gyűlvén össze, e két községet több napok óta rémülésben tartják, azon hír terjesztgetésével, hogy általrohanván, Szeremlét s Baját megrabolni, s 60 ezer forintig megsarcolni szándokolnak; s a szándok megkísértetett, május 6án 2 órakor éjjel jött a szeremlei előör jelenteni a bírónak, hogy egy gőzös megrakodva fegyveres erővel jő egyenesen a szeremlei partra, erre a lelkes bíró, Körösi István, félreveretvén a harangokat, a dobot megperdíttetvén, az