Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 2. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)

DOKUMENTUMOK (361-618.; Il.kötet)

Ezen jegyzökönyvek az észrevétel mellett küldendők vissza, hogy nem lévén azokban megemlítve, vajon a bíróság ezen esetekben a kiszabott esküt letette-e, jövőre a jegyzőkönyvek szerkesztésénél s eljárásánál e részben is a szabályokra figyelemmel legyen. Kendelényi Eredeti irat, fogalmazvány. MOL H 69 ÍM Büntető-törvénykezési osztály 1. kútfő 291. tétel 1461/1849. Ig. Jegyzőkönyv nincs az irat mellett. Csollák és társai halálra ítéléséről szóló jegyzökönyvet 1849. május 6-án újra felterjesztette Pilaszanovics József a szabadkai vésztörvényszék elnöke az IMhez, jegyzökönyvet azonban ezúttal sem csatoltak az irat mellé. A válasz az IM részéről 1849. május 21-én ugyanaz volt mint korábban. 421. Bezdán, 1849. április 14. A Márczius Tizenötödike tudósítása a Bezdán körüli harcokról Bezdán, 1849. április 14. Itt Nugent visszavonulásakor Sebesfoktól a Dunáig sáncokat hányatott, mint a jobb parton Batinánál is. A bezdáni sáncokat azonban részünkről egy század guerilla és 300 bezdáni nemzetőr folyó hó 6-án elfoglalák, mire Batina felől az ellenség 6 darab 12 és 18 fontos ágyúból erős tüzelést kezde, s két óráig részünkről minden kár nélkül folytatá. Esti 10 órakor Zomborból ismét 1 guerillaszázad 1 háromfontos ágyú s 1 tizenkétfontos vett ágyú érkezek Bezdánba, mire a mieink nyitván meg a tüzelést, néhány lövéssel Batinát lángba boríták. Elégett az uradalmi erős magtár is, s benne az ellenség élelem- és löszere. Agyúink a derék Erős vezérlete alatt álltak. így folyt az ágyúzás még folyó hó 10. és 11., és Bajáról érkezett még két ágyúval 12. és 13-án is. Részünkről eddig egy tüzér esett el, s egy ágyú megsértetett. Az ellenség veszteségét nem tudhatjuk, de csak aszerint is, mit láttunk, a mieinknél tetemesen nagyobb. Ez eseményeknél fő kitüntetést érdemel Vorlaufer József bezdáni álladalmi számvevő, ki folyó hó 7. és 8.-án a sáncokat, melyeket az ellenség a Duna védésére Bezdán ellen épített, átdolgoztatá és a Duna ellen irányzá. Csak ezen munka tett minket sikeres ellenállásra képessé. Márczius Tizenötödike (Bp.), 1849. május 19. 26. sz. 104.