Kemény János: Baja mezőváros szerepe az 1848–1849. évi szabadságharcban 2. - Forrásközlemények 11. (Kecskemét, 2008)
Időrendi tábla
19. 20. 23. 27. Befejeződik a városban a tisztújítás. Az új főbíró Pilaszanovics József lesz. A városi tanács elrendeli annak a kihirdetését, hogy magánszemélyeknek nincs bormérési joguk. A közgyűlés megszünteti a kukoricaföldek évenkénti tulajdonosváltoztatásával járó szokásjogot. Baja 300 (360) nemzetőrt indít az ókéri táborba. Megtörténik az országgyűlési követválasztás Baján, amelynek eredményeképpen Mészáros Lázár hadügyminisztert választják meg a város országgyűlési követévé. A város újabb 375 nemzetőrt indít az ókéri táborba az előző csapat felváltására. július 2. 5. 14. 31. Baja város arra kéri a Megyei Bizottmányt, hogy újonnan állapítsa meg az eddigi vámjegyzéket. A város 416 nemzetőrt küld az ókéri táborba az ott táborozó nemzetőrei felváltására. 2190 főnyi tolnai nemzetőr vonul át Baján. Sor kerül Szenttamás első ostromára, amelynél bajai nemzetőrök is jelen vannak. A Mészáros hadigőzös kiköt Baján. augusztus 5. A Komáromból a Délvidékre vezényelt 5. zászlóalj Bajára érkezik. 10. Decsy Károly ügyvédet, Gunics Mihályt és Bárczi Károly bajaszentistváni kasznárt a városi tanácsot becsmérlő kifejezéseik és garázdálkodásuk miatt felügyelet alá helyezteti a város főbírája. 12-16. A városi tanács 40 pengőkrajcárban állapítja meg a nemzetőrök állami járandóságukon felüljáró napidíját. 18. Mészáros Lázár hadügyminiszter átiratban szorgalmazza Szemere Bertalan belügyminiszternél Istvánmegye és Baja egyesítését. szeptember 1. A bajai görög nem egyesült hitközség hazafias nyilatkozatot tesz. 17-21. A Hunyadi-szabadcsapat Baján tartózkodik. 26. Mészáros Lázár hadügyminiszter 400 szuronyos fegyvert ígér a bajaiaknak október vége A péterváradi várból eltávolított császári érzelmű tisztek Baján gyülekeznek.
